Na, tegnap hazaérve gyorsan kattintottam párat a garázsról. Még szerencse, mert utána elkezdett esni az eső, ami azóta is csak esik és esik és esik.
Szóval. A házikónkhoz két melléképület tartozik, egy házhoz közelebbi és a telek végében egy másik. A régi tulajok a hátsóból próbáltak kialakítani garázst, de az olyan picike, hogy max egy kispolski férne el benne. Másrészt egy esetleges hóesés esetén nem túl mókás végiglapátolni az egész telket, hogy hozzáférjünk az autóhoz. Így mi úgy terveztük, hogy az első melléképületet fogjuk garázzsá alakítani. Ami persze nem ment simán, mivel kiderült, hogy meglehetősen rosszul megépített műről van szó. Így az átalakításból végül bontás és építés lett. A felépülés után a mestereink mindenféle indokra hivatkozva tologatták az épület színezését. Ami végül olyan szépen eltolódott, hogy pár hete lett csak kész. De utólag nem is bánom, mert így a jég nem tett kárt az épületben.
Mutatok pár képet, hogy miből indultunk és most hogy állunk. Megemlíteném, hogy nem a mi rumlink látható a képen:) Ezt még a kulcs átvétel előtt fotóztam.
Ő az első melléképület, belőle lett a garázs. Őszintén majdnem elmorzsoltam egy könnycseppet, amikor kezdtük bontani, mert jó pár hétig a kis szobájában laktunk, amikor belülről szét lett bombázva a ház.
Ez pedig a jelenlegi állapot. Helyet kapott benne egy kis fürdőszoba, egy kis egyéb helyiség illetve egy 1 autónak megfelelő garázs
A következő rész, amiről nincs igazán fotóm. Nem tartozott a kedvenc szegleteimhez.
Az első és a hátsó melléképület között volt minden. Giga betonalapra épült fáskamra, állattartásból visszamaradt "derítő", kültéri budi, monolit födémes disznóól. (Ettől kaptunk agymenést, miért kellett egy ólra beton födém?) Az, hogy a szomszéd épületen kicsit túltolták a tetőt és a mi épületünk tartotta, már csak hab volt a tortán.
De ez szerencsére már a múlt. Helyette most van egy téglakerítés és még rendezésre váró zöldterület.
A szomszéd kerítését is mi építettük meg, mert a "kedves" bácsiék mindenféle összegyűjtögetett lomból akarták megcsinálni. Így inkább benyeltük, csak ne sárga és zöld lemezeket kelljen nézegetnünk. De akkor majdnem elvesztettem az önmérsékletem, amikor a néninek volt képe megkérdezni, hogy milyen színű lesz az ingyen kerítése. Grrrr. Na mindegy, ez is elmúlt.
Szóval így állunk most. Kifejezetten szeretem, hogy a kis udvarunkon még bő egy méterrel bővült a zöld rész, azzal, hogy megszűnt a kocsibejáró és csak egy járda lett helyette.
Most ennek a kis szegletnek a rendbetétele jön. Ezen agyalgatok. Délig éri napfény, utána a kerítés miatt beárnyékolódik. Gondoltam iszalagra, örökzöld orbáncfűre, amit a kerítés melleti pici sávba tudok ültetni (túl nagy növényt sajnos nem, mert elég szűk sávot hagytak a térkövesek. Nem is értem. Egyrészt, hogy miért tették oda másrészt miért olyan keskenyen. Mire hazaértem ez lett. Mindegy a rumli helyett ez is szuper.) Még fel kell robizni az egész területet, mert tele van törmelékkel. Utána tudjuk füvesíteni. De ez már csak móka és kacagás:)
