Hétvégi időtöltés

Egész héten a szombatot vártam. Reménykedtem benne, hogy gyönyörű napsütéses idő lesz és ki tudunk menni a tanyára kicsit kertészkedni, madarakat figyelni stb. Természetesen csütörtökön elkezdett szakadni a hó, ami csak ma hagyta abba. Úgyhogy a kertészkedés kútba esett. Na de azért próbáltuk minél tartalmasabban eltölteni a napot. Délelőtt sütöttem ostoros kalácsot. Ez nálunk a ronda és finom kategória. Nem tehetek róla, de én egyszerűen nem tudom szebbre elkészíteni. Amikor berakom a sütőbe még gyönyörű fonott kalács kinézete van, de mire elkészül a csoki folyik mindenfelé. Na de sebaj, így is elfogy az utolsó morzsáig. Én így szoktam készíteni: 60 dkg liszt, 3 tojássárgája, 2 evőkanál olaj, 1 csipet só, 4 dl tej, 1 cs. élesztő, 5 evőkanál olaj. Ezt összekeverem, kelesztem. Természetesen az élesztőt először megfuttatom a tejben. A töltelék a következő: 25 dkg margarin, 3 evőkanál kakaó, 20 dkg cukor (mindig kevesebbet teszek bele), 1 csomag vaníliáscukor. (Mindig marad töltelék.) Miután megkelt a tészta 6 kis cipóra osztom, nyújtom, megkenem töltelékkel és ebből 2 fonott kalács jön ki. Berakom a tepsibe és még egy kicsit hagyom kelni (felvert tojással megkenem a tetejüket). Aztán olyan 190-180 fokon szép barnára sütöm (talán ez az aranybarna?). A végeredmény nálunk mindig ilyen :)

A kalács sütés után felkerekedtünk és elindultunk a tanyára megnézni, hogy mi a helyzet. Szerencsére gyönyörűen sütött a nap. Minden csupa hó volt, de azért néhol kikandikáltak a krókuszok és a nárciszok is kezdenek nőni :) Olyan szépek voltak, bár szinte mindent belepett a hó, úgyhogy a többi virág nem tudom hogy áll.  Egyszer majd csak itt lesz már a tavasz is, a virágok csak tudják. Szóval kint nézelődtünk, kicsit begyújtottunk a kályhába, aztán én elindultam madárlesre. Találkoztam is egy csomó széncinegével. Tündérek voltak ahogy csicseregtek. 

Elég sokáig maradtunk, madáréknál már vacsora idő lehetett mire elindultunk. Szépen tudtunkra is adták, hogy jó volna már, ha elmennénk, mert így nem mernek rászállni a kitett eleségre. Egyre többen gyülekeztek a diófán és a hársfán, alakult a hangzavar, néha-néha lecsaptak a cinkegolyókra, de aztán nem mertek falatozni. Úgyhogy szépen összepakoltunk és hazaindultunk.

Jó kis nap volt:)

 

Ismét havazik

Reménykedtem, hogy a kis versem meghozza a jó időt. De nem ! Tegnap óta havazik :((( Pedig szerettünk volna kimenni a hétvégén egy kicsit a tanyára. Reméltem, hogy derűs napsütésben kapirgálhatunk egy kicsit. Ez nagyon úgy néz ki, hogy nem jön össze. Pedig én már színeket szeretnék látni, virágokat, napsütést!!! Elegem van ebből a szürkeségből. Tegnap nagy szomorúságomban el is mentem és vettem nárciszt meg jácintot. Legalább odabent legyen egy kis vidámság. Olyan aranyosak! Remélem most már hamarosan megérkezik a tavasz mert nem bírom sokáig :"(

Szabó Lőrinc: Nyitnikék

Alszik a hóban

a hegy, a völgy;

hallgat az erdő,

hallgat a föld.

Mikor legutóbb

jártam itt,

nyár nyitogatta

pipacsait,

a nyár nyitogatta,

temette az ősz;

és volt, aki vesztett,

és nincs, aki győz.

Lombnak, virágnak

nyoma sehol,

fekete csontváz

a fa, a bokor,

s halotti csipke

a díszük is,

az a törékeny

tündéri dísz,

mit rájuk aggat

éjszaka

fehér kezével

a zuzmara.

Alszik a hóban

a hegy, a völgy,

hallgat az erdő,

hallgat a föld.

Egyszerre mégis

rezzen a táj:

hármat fütyül

egy kis madár.

Háromszor hármat

lüktet a dala,

vígan, szaporán,

mint éles fuvola.

Az a fuvolás

a Nyitnikék!

Már kezdi is újra

az énekét:

kék füttyre mindig

'kvart' lefelé:

nem sok, de örülni

ez is elég.

Nyitni kék, fütyüli,

nyitni kék,

szívnek és tavasznak

nyílni kék!

Nyitni, de - nyitni,

de - nyitni kék!

Fütyülöm én is

énekét.

Nyitni kék, fütyüli,

nyitni kék,

a telet bírni

illenék!

Bírni és bízni

illenék!

Fütyül és elszáll

a Nyitnikék.

Nyitni kék! –

fütyülök utána

s nézek az eltűnő

madárra.

Nyitni kék, fütyülöm,

nyitni kék,

hinni és bízni

kellenék,

mint az a fázó

kis madár,

aki sírja, de bírja,

ami fáj,

akinek tele rosszabb,

mint az enyém,

és aki mégis

csupa remény.

Nyitni kék, indulok,

nyitni kék,

fog az én szívem is

nyitni még.

Nyitni kék! Ébred

a hegy, a völgy,

tudom, mire gondol

a néma föld.

Ő volt a szája,

a Nyitnikék,

elmondta a holnap

üzenetét:

a hitet, a vágyat

fütyülte szét,

kinyitotta a föld

örök szivét:

fütty-fütty-fütty, nyitni kék,

nyitni kék –

Nyisd ki, te, versem,

az emberekét!

Kis keresztszemeseim

Anyukámnak és nővéremnek most volt a névnapja, hétvégén tartjuk a "nagy" bulit. Nekik csinálta ez a két kis képet. Szándékosan nem lett egyforma a keret, mert más-más stílusú lakásuk van. Próbáltam olyat választani, ami illeni fog a dolgaikhoz. Na, jó azért elárulom, hogy a keretezés ára is befolyásolt. Elvittem egy képkeretezőhöz a kis alkotásaimat, elmondtam az elképzelésemet és jó előre közöltem, hogy nem szeretnék értük egy vagyont fizetni. Na ja, kiválasztottunk egy keret anyagot, a mester kiszámolta, hogy mennyi lesz (1 db kép) és én majdnem hanyatt estem. Mondtam, hogy ez nem lesz jó, mert én az egészért nem gondoltam ennyit. Rendes volt az emberke, mert addig csűrte-csavarta, keresgette az anyagokat, míg egy elfogadható árat hozott ki mind a kettőre vonatkozóan. Most készültek el, szerintem aranyosak lettek. Kicsit sajnálom, hogy az aranyozott keretnél nincs egy kis távolság a keret meg a hímzés között, de nem tudta másképp megoldani, nem volt több faanyag :) Vagyis meg tudta volna oldani másból, csak nekem meg pénzem nem volt rá ez a nagy igazság:) Na de sebaj. Szépek és kész. Már csak azon izgulok, hogy tetszen is az ajándékozottaknak mert szívem-lelkem beletettem :)

Végre a szabadban

Végre volt időnk kijutni a tanyára. Ilyen szépen virágoznak a hóvirágok! Olyan jó volt kint lenni a jó levegőn, a csöndben, nyugalomban. Teljesen feltöltődtem. Persze hozzájárult a jó idő is, a jó kis napsütés. Körbenéztünk minden fát, bokrot, hogy vészelték át a telet. Egyenlőre úgy néz ki, hogy semmi nem sínylette meg a hideget. Szépen éledeznek a gyümölcsfák is, amiket ősszel ültettünk. Nézegettem a kis veteményes kertet (aminek a közepébe lett most ültetve két őszibarack fa), aztán eldöntöttem, hogy hagymán kívül semmit sem ültetek. Mindig próbálkoztam répával, zöldséggel és más zöldségekkel, de mivel csak 1-2 hetente jutunk ki és színtiszta homok minden, ezért nincs értelme szenvedtetni a növénykéket. Még ha naponta rá tudnánk nézni akkor ok, de így felesleges. Bár kacsintgatunk az ötlettel, hogy sonkatököt ültetünk, de majd meglátjuk. Két éve ültettünk cukkínit és gyönyörűen sikerült, tavaly bezzeg alig lett rajta vmit. Persze ráfoghatom az időjárásra is, de akkor is elvette a kedvem. Majd szépen rendezgetem a virágoskertet, meg gyomlálgatom az földieper ültetvényt :) Meglátjuk mi sül ki belőle :)

Megint hímzés

Az egyik kollégám kisfia nem túl jól alszik mostanában, ezért készítettem neki egy kis levendulás illatpárnát, hátha segít a nyugodt alvásban. Lehetett volna tovább díszíteni, akasztót stb. rávarrni, de este jó későn jutott eszembe, hogy csinálok egyet és reggel már vinni szerettem volna, úgyhogy idő szűkében ilyen lett. Remélem segíteni fog a kis zebra :)

Lehet, hogy csinálok még egyet-kettőt, mert akár a kis unokagyerkőcöknek is jó lesz ruhaillatosítónak.

Síelés

Végre voltunk síelni. Szlovéniába jutottunk el, Bohinj-ba. Gyönyörű szép helyen voltunk!!! A pálya rendszer is tetszett, volt rövid, hosszú, erdőn át keringő, vagy a sziklák között futó is. Máskor is szívesen visszamegyünk :)
Csak kár, hogy már haza kellett jönni :(