2011. február 26., szombat

Hétvégi időtöltés

Egész héten a szombatot vártam. Reménykedtem benne, hogy gyönyörű napsütéses idő lesz és ki tudunk menni a tanyára kicsit kertészkedni, madarakat figyelni stb. Természetesen csütörtökön elkezdett szakadni a hó, ami csak ma hagyta abba. Úgyhogy a kertészkedés kútba esett. Na de azért próbáltuk minél tartalmasabban eltölteni a napot. Délelőtt sütöttem ostoros kalácsot. Ez nálunk a ronda és finom kategória. Nem tehetek róla, de én egyszerűen nem tudom szebbre elkészíteni. Amikor berakom a sütőbe még gyönyörű fonott kalács kinézete van, de mire elkészül a csoki folyik mindenfelé. Na de sebaj, így is elfogy az utolsó morzsáig. Én így szoktam készíteni: 60 dkg liszt, 3 tojássárgája, 2 evőkanál olaj, 1 csipet só, 4 dl tej, 1 cs. élesztő, 5 evőkanál olaj. Ezt összekeverem, kelesztem. Természetesen az élesztőt először megfuttatom a tejben. A töltelék a következő: 25 dkg margarin, 3 evőkanál kakaó, 20 dkg cukor (mindig kevesebbet teszek bele), 1 csomag vaníliáscukor. (Mindig marad töltelék.) Miután megkelt a tészta 6 kis cipóra osztom, nyújtom, megkenem töltelékkel és ebből 2 fonott kalács jön ki. Berakom a tepsibe és még egy kicsit hagyom kelni (felvert tojással megkenem a tetejüket). Aztán olyan 190-180 fokon szép barnára sütöm (talán ez az aranybarna?). A végeredmény nálunk mindig ilyen :)
A kalács sütés után felkerekedtünk és elindultunk a tanyára megnézni, hogy mi a helyzet. Szerencsére gyönyörűen sütött a nap. Minden csupa hó volt, de azért néhol kikandikáltak a krókuszok és a nárciszok is kezdenek nőni :) Olyan szépek voltak, bár szinte mindent belepett a hó, úgyhogy a többi virág nem tudom hogy áll.  Egyszer majd csak itt lesz már a tavasz is, a virágok csak tudják. Szóval kint nézelődtünk, kicsit begyújtottunk a kályhába, aztán én elindultam madárlesre. Találkoztam is egy csomó széncinegével. Tündérek voltak ahogy csicseregtek. 
Elég sokáig maradtunk, madáréknál már vacsora idő lehetett mire elindultunk. Szépen tudtunkra is adták, hogy jó volna már, ha elmennénk, mert így nem mernek rászállni a kitett eleségre. Egyre többen gyülekeztek a diófán és a hársfán, alakult a hangzavar, néha-néha lecsaptak a cinkegolyókra, de aztán nem mertek falatozni. Úgyhogy szépen összepakoltunk és hazaindultunk.
Jó kis nap volt:)

Nincsenek megjegyzések: