Ebbe a gondolatba futottam bele reggel, így csak szép lehet ez a nap.
"Amikor a nap feljön, az Úristen mosolygását látom (...) és az Úr mosolyát látom akkor is, amikor a nap lemegyen. Az Úr mosolygását látom a holdon is, s szemének derűs csillogását minden kicsi csillagban.
Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel.
A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől."
(Wass Albert: Egyedül a világ ellen)
3 megjegyzés:
Akkor remélem a folytatása is ilyen szép:-)
Az idei különösen szép tavaszban nap mint nap a teremtett világ szépségét éreztem én is, hogy mindez Isten dicsőségére van. A sokféleség, a színek, minták, árnyalatok, formák gyönyörködtető változatossága... Hiszem hogy Isten időről időre elmosolyodott teremtés közben! :)
Brigi
Szerencsére, jó kis nap lett:)
Én is mindig elképedek, hogy hogy tudott ennyi formát, színt kitalálni. Nagyon jót akar nekünk a jó Isten, hogy ilyen szépet teremtett körénk. Csak meg kell tanulnunk óvni és értékelni.
Megjegyzés küldése