Mindenszentekkor és halottak napján anyukámmal szoktam lenni, kettesben. Együtt felkerekedünk és elutazunk végigjárni a temetőket. Esténként pedig otthon megyünk ki gyertyát gyújtani. Végig járjuk a sírokat, mindenkinek gyújtunk egy gyertyát. Közben emlékezünk, beszélgetünk, felidézzük a régi, kedves emlékeket. Szeretem ezeket a napokat. Jó egy kicsit megállni, felidézni a szeretteinket, barátainkat. Jó este kint botorkálni a temetőben és csendben emlékezni. Megmelengeti a lelkem.
A jó Isten kegyes volt hozzánk, csodálatos idővel ajándékozott meg. Ilyenkor mindig olyan boldog vagyok, ha szép az idő, nem fúj a szél. A kis emlékgyertyák pislákolhatnak sokáig. Jelezvén, hogy velünk vagytok, gondolunk rátok, nem felejtettünk el benneteket.
3 megjegyzés:
Nagyon szép helyen laksz.
Nagyon szép minden, a képek, és amit írtál, én is érzem a hangulatot....és én is anyukámmal járok a temetőbe, bár velünk a harmadik generációs hölgy/ a lányom/ is velünk tart...
Bea: Sajnos már nem itt:( De feltett szándékom, hogy nem a jelenlegi lakhelyen fogok megöregedni. Egyszerűen nem tudom megszokni a víz és a szép táj hiányát:)
Emőke: Szép ünnep a mindenszentek. Csak sokan elrohannak mellette és kötelező virágvásárlásnak, temető rallynak látják az egészet. Pedig nem erről kellene, hogy szóljon.
Megjegyzés küldése