Már régóta szemeztem a mosódióval, csak eddig valahogy nem jött össze, hogy kipróbáljam. Nővéremnél egyszer sikerült megtapogatni, szagolgatni, hogy milyen és kb. ennyi volt minden tapasztalatom. Ő nem igazán lett a híve, mert nem tudja elviselni az illatát. Na sebaj, ez az ő dolga, én azért sem riadok vissza :) Vettem egy kis mintát (ha mégsem válna be, ne szidjam magam) és szépen ki is próbáltam. Egyenelőre úgy döntöttem, hogy a színes mosásnál fogom használni, meglátjuk mit tud, ha jól teljesít akkor majd jönnek a fenérek. Szóval beraktam a kis tasakba kb. 5 mosódiót (kicsit összetörve), 1 ek. mosószódát (bár ezt mindig használok vízlágyítóként), aztán öblítő helyett ecetet (ebbe szoktam csepegtetni levendula olajat) és indult a 40 fokos mosás. A ruhák szép tiszták lettek, sajnos a levendula továbbra sem érződik rajtuk :""(, viszont a mosódiónak én is éreztem egy kis fura illatát. Nem igazán feltűnő, de én éreztem. De szó mi szó a ruhák szépen megtisztultak. Száradás után nem éreztem különben azt a furcsa illatot. Az ítélet pedig a következő: használni fogom. Színes mosáshoz tökéletes. A fehéreknél még nem történt meg a próba. Bár vannak kételyeim. Ha úgy is raknom kell hozzá mosószódát, amivel már magában is lehet mosni, valamint szódabikarbónát/ sütőport/ vagy egyéb oxigénes fehérítőt, akkor végül is minek az erejével mosom tisztára a ruhákat? A mosódióéval vagy az egyéb hozzáadott cuccokkal? Na de ezen csak én agyalgatok. Már így is kevesebb vegyszert engedek le a lefolyón, meg nem utolsó sorban jóval olcsóbbra jön ki a mosás a diócskákkal mint mosóporral :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése