2012. szeptember 26., szerda

Az én kis segítőtársam :)

Korábban írtam már, hogy régóta próbálkozom, hogy minél kevesebb vegyszert használjak.
Sajnos a mosással még nem jutottam dűlőre. Kipróbáltam a mosódiót, de valahogy nekem nem vált be. Fura illatú és fura tapintású lett tőle a ruhánk. Úgyhogy egyenlőre maradt, hogy fele adag mosóport használok, a másik felét mosószódával egészítem ki. Ez eddig tökéletesen bevált. Egyszer főztem mosószert mosószappanból, boraxból és szappanreszelékből. Még nem teljes a siker, vmit elszámoltam, úgyhogy fejlesztés alatt a projekt. Az öblítőt viszont 99%-ban elhagytam és ecetet használok helyette. A maradék 1% azért maradt el, mert néha elcsábulok és egy kicsit öntök a tartályba, hogy legyen egy kis illatuk a ruháknak.
Viszont az ecet minden napi segítőtársam. Mindenféle tisztítószert helyettesít. Használom a konyhában, fürdőben, ablakmosásnál, szóval szinte mindenhol. Nincs szükség ezer féle szerre, ezzel minden megoldható, hiszen az ecet nem csak tisztít, de fertőtlenít is.
Egy ausztrál blogon találtam egy univerzális tisztítószert, ami nekem is bevált. 1 rész mosogatószert (én a békásat szoktam használni) és egy rész ecetet kell egy spricnis üvegbe tenni és kész is a mutatvány. Imádom. A legjobb. Nálunk nagyon gyorsan vízkövesedik minden, de ezzel pikk-pakk rendbe lehet szedni. Illetve a vasfoltokra is szuper. A tanyán mindig szenvedtem, hogy mivel tudom a vasas víz okozta elszíneződést eltávolítani, na ez arra is tökéletes.
Nagy előnye még, hogy a sima ecet használattal ellentétben, nem marja a nyálkahártyát. Olcsó, egyszerű az összeállítás, bármeddig eláll. Csak javasolni tudom:)

2012. szeptember 24., hétfő

A hőség eredménye

Nem messze a tanyától több holtág is van. Egész nyáron nem jutottunk el megnézni őket. Általában az élő Tiszához mászkáltunk. Most hétvégén lesétáltunk a holtágakhoz és megdöbbentő látvány fogadott bennünket. Kiszáradt medrek, millió elpusztult kagyló, vizet keresgélő madarak. Szívszorító volt. Ott ahol korábban hemzsegtek a halak, vízimadarak, most csak repedezett föld, kiszáradt nádas, föld fölé meredező stégek láthatók. Soha nem láttam még ilyet. Egy ici-pici víz maradt az egészből. Az eszméletlen hőség itt is megtette hatását. Nem tudom rendbe fog-e jönni valaha, de majdnem sírva fakadtam, mikor megláttam.

2012. szeptember 20., csütörtök

Végre esik:)

Bár ez a kép a hétvégén készült és ezekből a morc felhőkből nem lett eső, de most végre esik!
"Az eső csillogó, óezüst függönnyé sűrűsödött. A bokrok illatoztak. Erősen és hálásan párállott a föld. (...) Az éjszaka létezett csupán, az hullatta esőjét a csillagokból, titokzatosan és termékenyítően ostromolta a kőváros fasorait és ligeteit, virágok milliói tárták felé színpompás szemérmüket, hogy magukba fogadják, ágak várták kitárt karokkal, a víz pedig benyomult a földbe, hogy ott majd fekete péppé keveredve egyesüljön a rá váró gyökerek millióival; az eső, az éjszaka, a természet, a növekedés, minden-minden létezett, és fittyet hányt pusztulásnak, halálnak, gonosztevőknek, hamis szenteknek, győzelemnek vagy vereségnek, ők voltak csak; mint évről évre, mindöröktől fogva, és ezen az éjszakán végre részévé lehetett mindennek ő is, felpattant a burok, tagjait nyújtóztatta az élet, az áhított és áldott élet!"
(Erich Maria Remarque)

2012. szeptember 19., szerda

Aszalok rendületlenül

Biztos a korral jár :), de egyre inkább gyűjtögető életmódot folytatok. Mármint a kaja terén. Régebben nem voltam ilyen spájzolós, de most amint van egy kis "felesleges" élelem, máris azon töröm a fejem, hogy milyen módom tegyem el, hogy később is felhasználható legyen. Úgyhogy sorra készülnek a befőttek, lekvárok és az aszalványok. 
Az aszalt gyümik amúgy is a gyengéim. Nagyon szeretem őket.
Még mindig tartanak az anyósoméktól kapott gyümölcsök, úgyhogy tegnap beraktam egy tepsi szilvát aszalódni. Megmostam, kimagoztam a szilvaszemeket, sütőpapírra raktam őket és mentek a kb. 50 fokos sütőbe, aminek az ajtaját egy kicsit nyitva hagytam. Kb. 5 órát voltak bent, majd késznek nyilvánítottam őket. Nagyon finomak lettek. Mivel elég érett szilvák voltak, így a cukor még koncentráltabb lett bennük. Mint a szilvalekvár, olyan ízük lett. Nyami:) (az a baj, hogy tényleg jó lett, csak így rá fogok járni és még a tél előtt el fog fogyni:). Én most kettészedtem őket, de nyugodtan lehet a magozás után egészbe is hagyni őket, hogy lehessen tölteni beléjük vmit.
Almát és paradicsomot már korábban készítettem. A zéróval egyenlő barack termés miatt sajnos ez kimaradt. De szívesen kipróbálnám egyszer a banánt, mert a banán chips-et is nagyon szeretem:)

2012. szeptember 17., hétfő

Őszi hangulatban

Végre-végre-végre-végre. Pár hét kihagyás után ismét a tanyán voltunk. Komolyan, pénteken már olyan mehetnékem volt, hogy visszaszámoltam az időt:) Sok jóra nem számítottam, mert az elmúlt hetekben nagy meleg volt, mi pedig nem tudtunk kimenni locsolni. Úgyhogy sejtettem, hogy elég megviselt növények fognak várni. Így is lett. A fű szalmaszáraz, a szamóca, málna ropogósra sült, az összes bokor lekókadva, az egyik fűzfa pedig zöld-sárgában pompázva. Egyszóval gyászosan festett minden. Esti program nem is volt más mint az életmentő locsolás, aminek reggelre lett is hatása. Na persze, nem a ropogósra sült növénykéknél. Sajnos eső nem igazán volt csak egy iciri-piciri, ami nem sokat osztott-szorzott a szomjas növényeknél.
A szárazság a királydinnyét és egyéb gazokat nem fogta vissza a növésben. Úgyhogy szombaton azzal szórakoztam, hogy királydinnyét vadásztam, amit csak lehetett próbáltam tövestől elpusztítani. Elég mocsok egy növény, olyan szúrós, jó pár gyulladt szúrást köszönhetek neki. Aztán következett egy kis fűnyírás, kb. ebben az évben az utolsó.
Elkezdtem leszedegetni a dísztököket. Lesz egy csomó.Egyenlőre csak párat raktam ki, hagyom hagy érjenek még. 
Sajnos a sütőtök nem váltotta be a reményeinket. Csak pár darab lesz. Nem tudom miért nem sikerült. Rossz volt a mag? Későn vetettük el? Fogalmam sincs. Jövőre viszont másfajta magot veszek az bizti, hátha az segít.
Jó volt kint. Reggel már jó kis csípős idő, egyre színesedő növények. Imádom!
Eggyel nőtt a gyűjtemény.

2012. szeptember 13., csütörtök

Jó reggelt!

Ma ismét sétával indult a reggel. Olyan jóóóó volt! Bár korán reggel egy kicsit felhős idő volt, de aztán csak előbújt az ég. Gyönyörű a természet, el tudtam volna még sétálgatni pár órát.
A mai "látvány-zsákmány": egy csomó rigó, szajkó, szarka, mókus, nyúl, őz, cinke és őszapó. Korábban sosem láttam még őszapót, úgy örültem nekik. Aranyos kis tollpomponok!
Őszapó (Forrás: Eduardo Balogh- Bird watcher)
A múltkoriban olvastam, hogy a madarak is óra szerint kelnek. Bár ezt már régebben is megfigyeltem, hogy bizonyos fajok mindig ugyanakkor jönnek enni, hasonló időben futok össze velük.
Ezzel kapcsolatban találtam egy aranyos szemléltetést, ahol látható, hogy melyik szárnyas apróság mikor kezd el tevékenykedni, hátha valakit érdekel!
Forrás: Városi madarak
Derűs napot mindenkinek:)
(jaaaj, már csak egyet alszunk és megyünk a tanyára, alig várom!!!)

2012. szeptember 5., szerda

Készülődünk a télre

Megérkezett a szeptember. Beindultak a szüretek, beérnek a gyümölcsök. Jó volna ha fokozatosan teremne minden, mert néha azt sem tudjuk hova kapjuk a fejünket, ha beérik egy adag paradicsom vagy más finomság. Múlt nyáron kipróbáltam a paradicsom aszalást (sütőben) és mivel bevált az eredmény az idén sem hagyom ki. Most viszont alkalmam volt kipróbálni egy aszalógépet. Szárítottam vele paradicsomot, szilvát, almát és bazsalikomot. Az eredmény nem rossz, viszont eszméletlen sok idő, mire elkészül. Úgyhogy nem fogok beruházni ilyen kütyüre, marad a napenergia és a sütő.
A héten anyósoméknál segítkezünk ezt-azt. Náluk a paradicsom nagyon jól érzi magát. Hétfőn két óriási kosárral lett. Nem is tudom hova tegyünk ennyit. Csináltam egy giga adag cukkinis spagetti szószt, de még mára is volt belőle bőven. Ebből a maradékból lasagne-t gyártottam. Őszintén szólva nem szoktam készíteni, pedig nagyon szeretem, de valahogy sosem került rá sor. De most muszáj volt vmit kitalálni, mert spagettihez már nem volt kedvem. Úgyhogy nekiálltam.
Adott volt a darálthúsos spagetti szósz. Készítettem hozzá besamel mártást. (kb. 5 dkg vajon elkevertem 4 kanál lisztet, felöntöttem kb. 7 dl tejjel. Folyamatosan kevergettem, hogy csomómentes legyen. Miután besűrűsödött ízesítettem sóval, borssal, szerecsendióval). Kikentem egy tűzálló tálat vajjal és elkezdtem rétegezni. Alulra besamel, majd tészta, paradicsomos szósz, besamel, tészta, szósz, besamel és így tovább. Nekem kb. 4 szint lett. Az utolsó tésztát megkentem besamel-el, reszeltem rá sajtot és ment a sütőbe. Kb. 180 fokon sütöttem 40-45 perccet. Nem egy nagy mutatvány, a végeredmény pedig remek lett:)
Lefotóztam a művet. Jobban nézett volna ki tányéron szervírozva, de elég éhesek voltunk, erre már nem volt idő:)