2012. október 30., kedd

2012. október 29., hétfő

Elkészültem

Jó pár estés elfoglaltság után elkészültem a kis pléddel. Végül is babalátogatóba viszem ajándékként. Remélem örülni fognak neki. (Másrészt remélem, hogy elég lesz a méret.)
Azért nem adtam fel, hogy magunknak is készítsek egyet, mert nagyon tetszik. Olyan jó puha és meleg
Ma pedig erre ébredtem, először azt hittem káprázik a szemem. Porcukorba burkolóztunk.

2012. október 24., szerda

Mindenféle


Az elmúlt pár napban jutott az ősz sokféleségéből. Reggel ködben fürödtünk, napközben napsütésben, este pedig már jó volt behúzódni a kályha mellé, mert olyan csípős hideg volt. De annyira jó volt! Szeretem!! Az illatok, a csodás színek, fantasztikus!
Folytattuk a szőlő kiszedést, más nagyon nem is történt. Begyűjtöttük az újabb adag cukkinit, egy kis sült tököt (talán lesz még pár darab) és megint szedtem egy adag dísztököt. Jó ez a gyűjtögetés, mindig talál vmi finomságot az ember.
A veteményesben elszórva újra kel a mák és a galambbegy saláta, csak úgy magától. Gondolom a mák tönkre fog menni, mint a rengeteg pici napraforgó, de egy kis salátának örülnék, ha jutna a tányérba.
A cukkini szedés közepette rájöttem, hogy jövőre jó messzire kerül egymástól a dísztök és a sonkatök. Szerintem átporozták egymást, mert mindegyikben lettek fura, amorf termések. A sonkatök bekunkorodott, a dísztökökből pedig sok teljesen besárgult, fura formát öltve. Nem lettek igazán szépek a kis törpék. Mindegyikkel van vmi galiba. De ugyan így a cukkini is paráználkodott a sprágatökkel. Legközelebb jobban odafigyelek:) Valamint még egy, áprilisban el kell vetnem a sonkatököt, mert most hoz egy csomó termést, ha még egy hónap jó idő lenne, egy csomó termésünk lett volna. A többieknek jó volt a májusi vetés, de neki már késő lett:( De hát így tanul az ember.

2012. október 17., szerda

Kencézek

Szeretem az illóolajakat. Főként levendula, eukaliptusz, grapefruit rajongó vagyok. Olyan jó, amikor szolidan érződnek ezek a finom illatok. Néha szoktam kutyulni házi kencéket, amikbe szintén teszek, vagy illatpárnákra csepegtetek. Csak a nagy gondom az áruk. A közel 1000 Ft-os ár nem igazán tetszik. Valamint sokszor hallottam, hogy hiába választom a drágább olajat, nem biztos, hogy jó minőségű.
A másik gondom az alkohollal van:) Na nem kell rosszra gondolni. Nézegettem természetes illatosítókat, parfümöket, amelyekhez tiszta alkoholra van szükség. Csak eddig nem találtam lelőhelyet.
Na de jött az isteni szikra. Szódabikarbonát, kakaóvajat már vettem gyógyszertárban, töredékéért a bolti árnak. Akkor ezt is megkérdezem. Úgyhogy elcaplattam a közeli patikába, előadtam a bánatom és láss csodát, már hozták is a kért dolgokat. Amikor pedig a végösszeget meghallottam, szintén elnyílt a szemem. Vettem 10 gramm levendula illóolajat 300 Ft-ért (ez a mennyiség körülbelül a gyógynövényboltban megvásárolható kis üvegcsének felel meg) illetve vettem 100 gramm alkoholt 500 Ft-ért (kb. 1-1,5 dl). Óriási vigyorral a képemen távoztam. Jöhet a kutyulás!!
Az alkohol és a levendula egyvelegből élősködő űző készül. Múltkor hallottam, hogy nagyon hatásos a fejélősködők elűzésére. Testvéreméknél 3 gyerkőc van, oviba, suliba járnak. Örökös félsz, hogy hazahoznak valamit. Remélem segíteni fog a megelőzésben! Alkoholban el kell keverni egy kis levendulát és minden reggel befújni vagy bekenni vele a fejet. Természetes, a levendula miatt kellemes illata is van és remélhetőleg hatásos!

2012. október 15., hétfő

Hétvégi ez+az

Itt az ősz. Szerencsére szombaton csodaszép nap volt. Gyönyörű napsütés, kellemes meleg. Tegnap pedig az abszolút ellentéte. Ködös, hideg idő. Bár ez semmiben nem akadályozott, végeztük a kinti munkákat tovább. A tanya előtt van pár sor szőlő, ami sajnos teljesen elfagyott a télen, illetve elég idősek is a tőkék. Úgyhogy a családi kupaktanács azt határozta, hogy kivágjuk és gyümölcsfákat telepítünk a helyükre. Egy részét most kiszedtük, de a következő hétvégéken lesz még feladat bőven. Egyenlőre elég furcsa látvány, de próbálok a gyümölcsöktől roskadozó fákra gondolni, és akkor már nem is olyan vészes.
Ezzel a kis ténykedéssel el is telt a hétvége.
Szombat reggel a reggeli cappuccino mellett figyelgettem a madarakat. Jött a szokásos banda (zöldike, tengelic, cinke). És nagy-nagy örömömre láttam egy sárgafejű királykát is. Még sosem láttam korábban. Ici-pici kis madár. Most van a vonulásuk, úgy látszik nálunk tartottak egy kis pihenőt. Meg volt a napi öröm:)
Sárgafejű királyka (Forrás: wikipedia)
Felszedtem az idei dió termést. Hmm, a múlt évi bőséghez képes ez a kis kenyérkosárnyi elég elenyésző:( De talán jövőre.


2012. október 9., kedd

Valaki ilyet kidob?

Az utcán sétálva botlottam bele. Nem tudtam otthagyni a porban.

Ajándéközön

Csodás ajándékokat kaptam. A barátnőm ellátott mindenféle csodás olvasnivalóval, Melitől pedig szuper magokat kaptam! Köszönöm- köszönöm! Láttátok volna, milyen fülig ért a szám:)

2012. október 8., hétfő

Never ending story

A cukkinit agyon sem lehet csapni. Azt hittem már nem lesz több termés, hm tévedtem egy kicsit. A levelek alatt megbújtak a "kis gazfickók". Lett 4 db 60 cm-nél nagyobb termés és még számos kisebb.  Eszméletlen nagyok, agyon lehetne csapni vele valakit.
Sajnos a sütőtök nem jött be ennyire. Pár darab lett csak, és érdekes, hogy most kezdi kinyomni a kis tököket, de azokból már nem lesz semmi:( Őket még hagyom, hogy megcsípje a dér.
Olyan gyönyörű idő volt a hétvégén. Öröm volt kint lenni. Kapirgáltam kicsit, mászkáltam a környéken, de főként a madarakban gyönyörködtem. Hatalmas csapatokban járnak rá a dísznapraforgóra. Számos tengelic, zöldike, cinke járt nálunk illetve egyre gyakoribb vendég 3 szajkó. Korábban nem láttam nálunk, de most egyre sűrűbben futok össze velük a kertben. Szurkolok is a kis fáinknak, hogy nőjenek minél nagyobbra, hogy szeressenek nálunk a madarak. Elkezdtem a madáretetőbe is rakni egy kis magot, hogy megszokják a szárnyas vendégek, télen ne kelljen nekik nagyon kutakodni az eleség után.
Annyira szép az ősz. Csak kapkodom a fejem a sok szépség láttán. Egy színpompás fa, egy szőlőlevél, vagy csak a délutáni napsugár, ahogy megvilágítja az erdőt. Jaaaj, de fog ez hiányozni télen.





2012. október 1., hétfő

Kislányom, majd ha a magad kenyerét eszed...

Hányszor hallottam ezt :) De jelentem, most már tényleg a magam kenyerét eszem.(Korábban volt nálam kölcsönben egy kenyérsütőgép, de nem igazán voltam elégedett a végeredménnyel, úgyhogy azok a próbálkozások nem számítanak.)
Hétvégén rám jött, hogy úgy ennék olívabogyós kenyeret, meg régóta szemeztem az aszalt parikkal, hogy őket is használni kellene már valamire, úgyhogy nekiálltam receptet keresni. Végül DebiGabi oldalán találtam rá arra, ami megtetszett.
75 dkg lisztet elkevertem 6 dl vízzel, 2 kk sóval és 1 cs. szárított élesztővel. Összeállítottam a tésztát és hagytam 12-14 órát kelni. Miután elmúlt a sok-sok óra előmelegítettem a sütőt 240 fokra a jénaival együtt. Amíg melegedett, a tésztába belekevertem aprított olívabogyót és aszalt paradicsomot (ezt még gyakorolnom kell, hogy jobban el tudjam osztani, ne egy helyre csoportosuljanak). A jénait kiliszteztem, beleraktam a tésztát és fedővel együtt 35 percig sütöttem, majd fedő nélkül 20 percig. Pontosan követtem a recept leírást és a végeredmény egy szép kis kenyérke lett.
A héja ropogós (lehet egy kicsit túlságosan is) a belseje pedig nagyon finom. Szeretem a savanykás, sűrű kenyereket, amik nincsenek túlságosan felpuffasztva.Na ez pont nekem való lett:)
Máskor is megcsinálom.