2016. június 30., csütörtök

Olyan nincs, hogy nincs

Egyre több a kis préselményem, valamit kezdenem kell velük. Egy részüket félre rakom további ördögi terveimhez, a többit pedig vmi kis rendszerezőbe kellene tenni. Egy kis házi növényhatározóra gondoltam. Ehhez keresgéltem vmi egyszerű, de nagyszerű noteszt. De igazándiból semmit sem találtam. Neten biztos lett volna, de mivel nekem mindig minden azonnal kell, ezért helyben próbáltam megoldani.
Az első probléma, hogy a kapható notik 90%-a színes fotókkal, mesefigurákkal volt ellátva. Ha még nem is lettek volna rém csúnyák, akkor vagy a papír nem volt megfelelően vastag vagy pedig vonalasak, négyzetrácsosak voltak. Én pedig ragaszkodtam a sima noteszhez. Én kis naiv azt hittem, hogy értékelhető kínálatot találok majd öko füzetekből, mert azoknak legalább semmiféle mintázat nincs az elején, de nem:( Az utolsó utáni boltban találtam végül egy darabot, amit megfelelőnek ítéltem. Sajnos az elején ennek is van egy kis logó, ami meglehetősen zavar, úgyhogy vmit tenni kell vele. 
Hol vannak már a régi szép emlékkönyvek. (Még őrzöm az enyémeket. Az egyiken selyemszerű fonalból szőtt szép bohóc fej van, a másik pedig bársony borítású egy kis hímzéssel díszítve). Mindenhol csak jegesmedvék, jégvarázsos királylányok:( 
Na szóval. Meg van a notesz, de így nem maradhat. Ebédszünetben haza kellett ugranom, úgyhogy kapóra is jött az otthon lét. Gyorsan szétborítottam a kellékes dobozt és elkezdtem tervezgetni, hogy hogy lehetne kicsit feldobni a füzetkét. Lassan alakul a fejemben a kép, mi is legyen belőle. Romantikus, kicsit habos-babos hangulatban vagyok, úgyhogy most ez a notesz is ilyen lesz (ha csak nem bosszant fel estig valaki, akkor lefestem az egészet feketére:))).
Legyen már este, úgy nekiállnék:)
 
 

2016. június 26., vasárnap

Maszatolok

Olyan rég neki akartam rugaszkodni, de mindig visszatartott vmi, hogy egy kicsit rajzolgassak. Mindig lecsillapítottam magam, hogy nem vagyok egy Rembrandt, teljesen fölösleges festékpazarlás. 
Jó pár hete pakolászom már a vízfestéket és a papírt. Tegnap délután sikerült kicsit elcsendesedni és elővenni őket. 
A kis növényhatározót mindig úgy szerettem nézegetni, a szép kis rajzok mindig elbűvöltek benne. Azt ne is mondjam mennyire tetszenek a botanikai metszetek:)
Úgyhogy kiválasztottam a mocsári nefelejcset és megpróbáltam papírra vetni. 
Sok-sok-sok éve nem rajzoltam. Mókás volt megpróbálni visszaadni a kiválasztott képet. De nagyon élveztem. 
A végeredmény meglehetősen vicces, de nem bánom. Jól esett ezzel foglalatoskodni.

2016. június 21., kedd

Elcsigázódtam

Elegem van az éti csigákból:((( Mindent megesznek, a krumplit, brokkolit, mindent, amit érnek:(((

2016. június 10., péntek

Ennyi az annyi



Befejeztem az utolsó simításokat is. Kész vagyok a babaköszöntő kis csomagommal. Izgatott vagyok, remélem tetszeni fog:)