2016. november 28., hétfő

Piros, piros, piros

Elkészült az adventi koszorú, tegnap meg is gyújtottuk az első gyertyát. Amíg a tervezés fázisában voltam, hogy milyen is legyen, több variáció is megfordult a fejemben. De végül csak nem tudtam elszakadni a piros-fehér-zöld párostól. Nekem ez az igazi karácsonyi hangulat:)
A koszorú díszek legtöbbjét a Ricsivel közös barangolások alatt gyűjtöttem, illetve a kert adta. 
Legyen áldott, békés adventje Mindenkinek!

2016. november 25., péntek

Készülődöm


Hétvégén kint voltunk a tanyán, hoztam pár leylandi ágat, kitettem ide-oda, hogy egy kicsit ráhangolódjunk az advent érkezésére. Szombaton majd elkészítem a koszorút is. 
Amerikában most van a hálaadás. Szép rítus szerintem. Jó egy kicsit elgondolkodni és számba venni amink van, mi mindent köszönhetünk a gondviselésnek. 
Én is tartottam egy kis lelki leltározást. Sok-sok mindent és mindenkit fel tudnék sorolni. De főként köszönöm az egészségem, azt, hogy szerethetek és szeretve vagyok.
Jó készülődést mindenkinek!

2016. november 23., szerda

Kész


Elkészült a térkövezés. Osztás-szorzás, sok megbeszélés, egyeztetés, érvelés stb. stb. után engedtünk a szomszédnak. A házuk mellett nem csinálunk szegélyt. Sok-sok futásba és egy siófoki félmaratonba került, hogy elengedjem ezt a témát:)))) Már nem érdekel. Örülök annak, ami van. Hogy végre nem esek-kelek az udvaron lévő gödrökben, hogy végre száraz lábbal tudok kiugrani a garázsba, hogy egy kicsit nagyobb lett a zöld területünk, hogy szépülünk.
Hétvégén, miután elpakoltak a mesterek neki is álltam kisuvickolni a házat. Mindent átmostam, lemostam, elmostam, felmostam. Meg volt az ablakpucolástól elkezdve az utolsó kis kallantyúig való nagytakarítás. Jó érzés volt végignézni a tiszta kis házunkon. Szépen lassan alakulunk. 
Tavasszal majd bevetjük fűvel a felszabadult kis részt. Most már nem mertem kockáztatni, jövő hétre megint fagyokat mondanak.
Úgyhogy az idei év munkálataival végeztünk. Most megint sok-sok munka és gyűjtögetés vár ránk, hogy a következő penzumnak neki tudjunk ugorni.
Elkezdődtek a bekuckózós esték. Jó végre egy kicsit elcsendesedni.

2016. november 15., kedd

Kibújt a szög a zsákból

Jaaaajjjjjjj, olyan mérges vagyok, hogy fel tudnék robbanni. Kiderült, hogy az egy éve mellénk költöző idős házaspár egy igazi zsémbes, kötözködő párocska. A nyár folyamán is egyfolytában kaptuk az ívet, hogy mit csinálunk, miért zajonganak a mesterek, de most a térkővel teljesen kiidegelnek. Az egész munkálatok során mindig szem előtt tartottuk az ő dolgaikat, hogy véletlenül se okozzunk kellemetlenséget, kárt. Ezt oly annyira, hogy kaptak egy vadiúj kerítést is, ingyen. Csak azét, hogy ne az ő szedett-vedett, szityek-szutyok, toldozott-foltozott kerítésüket kelljen nézegetnünk.
Most a térkővezésnél is már az első kapavágásnál ott voltak, hogy mit csinálunk, mi ez a zaj. Grrrr.
A bejárónk meglehetősen szűk, az ő házfaluk az egyik "kerítésdarabunk". Eddig úgy nézett ki, hogy egy betonozott bejárónk volt, a házuk mellett elhagyva egy kis sáv, amibe kis talajtakarókat ültettem.
A térkövezésnél ezt a kis sávot szerettük volna megtartani, hogy ne egy nagy térkő felület legyen az egész, hanem egy kis zöld is legyen benne. Na ebben találtak fogást. Hogy az úgy nem lesz jó, feláztatjuk a házukat (sebaj, hogy az elmúlt 35 évben nem ázott fel, ugyan ezzel a megoldással). Raktunk szigetelő lemezt, profi cég végzi a munkát, be van állítva a lejtés, illetve nem vízipálmát akartam ültetni. De nem, hajthatlanok. Úgyhogy ma jeleztük a kivitelezőnek, hogy verjék szét a kész szegélyt és térkövezzék végig a házfalukig a bejárót:((((( Olyan rosszul esik. Szép lett volna ez a pici szegély. Illetve az még inkább rosszul esik, hogy örökké csak pampognak, miközben tényleg igyekszünk szépíteni a saját és az ő környezetüket is. Bezzeg a kerítésért nem ellenkeztek:(
Úgyhogy szomorú vagyok. Gonosz énem el is döntötte, hogy többet nem lapátolok előttük havat és nem nyírom a füvüket, mint eddig, én állat. Mekkora barom voltam:(

2016. november 10., csütörtök

Helyzetjelentés

Korábban (a szemétkupacok a volt tulajé:)

Jelenleg (a szemétkupacok a mieink:)
Eltelt a nyár sok-sok munkával. Rombolás, építés, volt bőven mindegyikből. Így állunk jelenleg. Elkészült a garázs. Nagyon örülünk neki, már csak az lenne igazán jó, ha használni is tudnánk:))) Az udvar elég nagy részét fedő betonplaccot a nyár folyamán felvertük, így a szintkülönbség miatt egyelőre nem tudunk beállni:))
A héten elkezdődött a térköves munka. Őszintén szólva tűkön ülök, hogy végre száraz lábbal bejuthassak a házikóba és ne fél kg homok landoljon az ajtó előtt, ha leveszem a cipőm:) De türelem, térkövet terem.
Tervünk a következő. A felső képen látható rengeteg beton eltüntetésével, a hátsó melléképülethez csak egy járda vezetne, így nyerünk egy kis plusz zöld területet. 
Nagyon várom, hogy elkészüljön. De talán most már nem kell sokat aludni:)

2016. november 4., péntek

Játszottam

Nagyon szeretem a hagyományos spárga gombolyagokat. Annyira tetszik ez az anyag. Már csak a gombóc látványa elvarázsol:) Van is jó pár gombolyagom, egy csöppet lehet több is, mint kellene:) De mentségemre váljon, használom is szorgalmasan mindenfélére. Most épp poháralátétek készültek. Egy hatos pakk már új gazdájánál várja, hogy munkába állhasson. Tegnap lazulásként pedig nekiálltam még egy szett készítésének. Szeretem a pohár alátéteket, szeretem a spárgát, számomra ez egy tökéletes párosítás:)