2015. augusztus 28., péntek

Egy kis bökkenő

Pár napja volt nálunk egy tervező. Az előszoba beépítésével kapcsolatban kértünk tanácsot, segítséget. Nagyon jó lenne, ha a jelenleg narancssárga drótüveggel fedett kis belépőnket be lehetne építeni előszobának. Mióta megvettük a házat ebben gondolkoztunk, így terveztünk. Na de most jött a bökkenő. Sajnos az utcánk, meglehetősen sűrű beépítésű, nagyon közel vannak a házak egymáshoz, és az engedélyezett védőtávolság 4,5 m. Na nekünk nincs annyi, mert a terasz alatt van egy kis pince, és annak a széle 3,5 m-nél van:((( Jaaaaaaj, ez nem jó hír. Annyira hiányzik az a helyiség.
Még egy reményünk van, hogy mivel a ház megépülése óta meg van ez a fedett belépő, ami minden bizonnyal látszik a légifelvételeken is, hátha adnak rá fennmaradási engedélyt, akkor talán be lehet építeni. Úgyhogy most van bennem egy kis félsz, hogy mi lesz így a terveinkkel, hogy tudjuk ezt megoldani. De pozitív vagyok! Biztos ezt az árkot is sikeresen átugorjuk! Azért szorítsatok kérlek:)
 

2015. augusztus 18., kedd

Kutyás segítséget kérnék

Esetleg tudtok valamilyen praktikát szagtalanításra? Ricsi játszópajtása tegnap sikeresen meghempergőzött vmi dögben. Iszonyú szaga lett. Megfürdették de továbbra is illatozik rendesen. Nem tudtok valamit, amivel le lehet szedni róla ezt a bűzt? Köszönöm előre is:))

2015. augusztus 17., hétfő

Bővült az eső csináló lista:)

Szombaton estére elkészült az öntözőrendszer!! Olyan büszke vagyok a páromra, úgy megcsinálta, hogy meg sem látszik az udvaron, hogy keresztbe-kasul fel volt ásva. Na jó, a füvünk, nem mintagyep, de azért még ezen is látszódott volna az ásásnyom. Nagyon sokat dolgozott, de elkészült és szuper jól működik. Én fogdmegeztem, hoztam-vittem, próbáltam segíteni amiben tudtam.
Este meglehetősen fáradtan, de nagyon boldogan figyelgettük a dolgozó szórófejeket.
Hajnalban természetesen megérkezett az eső:) Ezen meg sem lepődöm. Úgyhogy felírom a kovászosuborka készítés és ablaktakarítás után a listára:)))
Csodás gyepünk van ugye:))) Sebaj, ettől most már csak jobb lehet:)
Éjjel is kaptunk egy kiadós zuhit. De nagyon kellett. Ez a rettentő meleg mindent megviselt. A kasvirág fekete, a mogyoróbokor a kihalás szélén, a legényrózsák megégve. Korán reggel olyan jó volt kint mászkálni a friss levegőn. Szinte hallani lehetett, ahogy fellélegzett a természet a friss időtől.
A pillangóvirágról nem tudok jó képet készíteni:) Pedig hatalmas, túlnőtte a kerítést. Szeretek benne gyönyörködni:) Ő talán az egyedüli, akit nem igazán viselt meg a forróság, viszont szerintem elég későn kezdett virágozni. 2-3 hete kezdtek kinyílni a virágai, de igazándiból múlt héten jelent meg rajta több virág.
A végzetcserje is felvette díszruháját. Szerencsére jól érzi magát a helyén. Félárnyékban van és szépen fejlődik.
A mocsári hibiszkuszokról még nem is mutattam az idén képet. Pedig rendületlenül virágoznak. A ház előtti óriásvirágú bordóról elfelejtettem képet készíteni, pedig csodaszép. De ez a rózsaszín is kitesz magáért. Kis színes foltok a kertben, őket is szeretem:) Viszont át kell ültetnem őket, nem igazán szeretnek a mogyoróbokor mellett.
Nincs fotó viszont egy megfigyelés. Az orvosi zsálya mellett nőtt paradicsom bokrok gyönyörű egészségesek. Viszont egy szem paradicsom sincs rajtuk. Úgyhogy nem tudom eldönteni, hogy jó párost alkotnak-e:)))))
Mindenkinek szép hetet, sok virágot, felfrissülést!
 



2015. augusztus 14., péntek

Augusztus közepe

Telik a nyár, virágoznak az őszirózsák. Jó, hogy az elvirágzottaktól mindig valaki átveszi a stafétabotot. Nézegetem a virágágyásokat, értékelem az eredményeket, kudarcokat, új ötleteket szövögetek jövőre. Persze, hogy nem sikerült a nagy precizitással végzett kerttervezésem (álljunk 10 percig és lelki szemeink előtt képzeljük el a növényt az adott helyen:) és variálni fogok pár évelőn:) De nem baj, a változás jó:)
Mókás a kertünk. Az utcafronton a kapubejáró elég pusztulatosan néz ki. A hetekig ott tárolt sóderkupac és betonkeverés megtette a hatását. Fű nem sok maradt. Viszont hátraérve a kertbe, számomra egy kis édenkert tárul elő, színes virágokkal, zöldülő "fűvel". Egész jól mutat a természet keverte "country" fűmagkeverék:) 
Hétvégére terveztünk egy kis programot. Olyan rég ástunk már. Úgyhogy így a nyár elteltével megcsináljuk az öntözőrendszert:)
Valami készül:)  
A héten a férjecském összeállította a rendszert, felrakta a spricniket, teszteltük folyamatosan. Állítgatta őket, hogy melyik merre, mekkora sugárral öntözzön, hogy a legoptimálisabb legyen. De látszik is az udvaron a napi esőztetés, a nagy szárazság ellenére beindult minden, mint a csuda.
Úgyhogy a holnapi feladat az ásás. Úgy örülök! Naponta legalább egy órát spórol nekem, hogy nem kell a slaggal végigöntöznöm mindent. És akkor még csak a virágok kaptak, a fű semmit. Öntözés nélkül meg egy nap alatt lekókad minden, úgyhogy nem lehet kihagyni.
A másik örömöm, hogy végre-végre elkezdett pirosodni az öngondozó paradicsomom:)) Olyan jól mutat a virágágyásban:)) Most ilyen vegyes kultúra alakult ki. A paradicsomon kívül van egy kis rukkola illetve a talajtakarók közé betársult egy uborka is:))) A jó Isten adta őket én meg hagyom, ha már ott nőttek, valószínű jó nekik:)



Úgy tetszik együtt a rukkola és a büdöske:)

2015. augusztus 4., kedd

Telik az idő


Megérkezett az augusztus. Mint minden évben, most is rádöbbenek, hogy a télen tervezgetett dolgok jó része nem valósult meg:) Nem váltottam meg a világot. De sebaj. Nem lustálkodtam, de általában jóval több dolgot szeretnék egyszerre, mint ami erőmből telik:) A kert szépen indult, azután jött az iszonyat forróság, amikor a napi több órás locsolás ellenére sem tudtam a növénykéket jól tartani. Sokuk ténylegesen ropogósra égett a naptól. A múlt heti lehűlés és a hétvégi jó eső egy kicsit lendített rajtuk, de azért látszik, hogy meg lettek kínozva szegények. A kis vad, öngondozó paradicsomok hozzák a terméseket, bár még egy sem pirosodik. Nem bántom őket, így is több van rajtuk, mint a múlt évben, amikor foglalkoztam velük:)
Aranyalma Melindától elkuncsorogtam a helyes madárházikók lelőhelyét, annyira tetszenek. Mosolyt csalnak az arcra, olyan kis bájosak.
A nyarat munkával múlatom:), de hazaérve élvezem a házat és a kertet.
Aki unja a kutyás bejegyzéseket, a következő részt hagyja:))
Júliusban Ricsi kutyi is betöltötte 2. életévét:)
Kezd komolyodni, már nem tornádó csak szélvihar:)) Cukorfalat, imádom. Futó kutya lett belőle. Egy nap nagyot mertem álmodni és elvittem magammal futni. Nagy meglepetésemre teljesen jól bírta és élvezte. Féltettem, hogy a tömpe kis orra miatt nem lesz-e gond, de minden ok volt. Úgyhogy sportos mopsz lett.
A viharokkal továbbra is küzdünk. Viszont segített, hogy ha kezd dörögni, rárakom a pórázt és magam mellett tartom. Így nem tud össze-vissza száguldozni. Ott van szépen mellettem, ha látom, hogy megrémül, kezdene futni-ugatni, örjöngeni, akkor egy kézmozdulattal és egy csittel (tiszta Cesar Millan leszek:)) jelzem neki, hogy nyugodjon meg. Legtöbbször bejön és ücsörög tovább lelapított fülekkel vagy lefekszik. Ha nagyon-nagy dörgés van és nem tudom leültetni, akkor meg pórázfegyelemben sétálgatunk a teraszon, ez egész jól eltereli a figyelmét. Nem mondom, hogy nincs ugatás és hogy teljes nyugalomban átvészeljük a viharos időt, de lényegesen jobb a helyzet, mint amikor póráz nélkül próbáltam. Akkor egyszerűen nem vesz tudomást semmiről csak ugat és rohangál. Úgyhogy éjjeli viharok esetén elég mókás képet mutatunk hajnali 1-2 órakor fel-alá sétálgatva:)) Mindegy, mindent megpróbálok, hogy valahogy enyhítsek ezen a félelmén, hátha egyszer teljesen immunis lesz a nagy zajokra.
Ez van velünk, semmi extra:) Nyár van, süt a nap, szép az élet:)