2017. július 31., hétfő

Mackó koma


Babaköszöntő ajándéknak készült ez a kis csálé mackó. Az összeállításnál kicsit elbénáztam, de remélem így is szerethető lesz.
A pinterest-en találtam a mintát. Nagyon egyszerű, pikk-pakk elkészíthető.
http://polinakuts.blogspot.hu/2016/12/free-english-crochet-patterns-rabbit.html?m=1

2017. július 20., csütörtök

2017. július 19., szerda

Nyári napok

Telik a nyár. A kertben virágoznak a dáliák, a rózsák pedig másod virágzásba kezdtek. De csak a dézsában lévők. A kertben, szabadföldben lévő tövek nem akarnak virágozni, még a talajtakaró rózsán sincs virág. A gyomlálással eszméletlen el vagyok maradva. Meglehetősen szabadjára engedtem most mindent. Amúgy, tetszik ez a kaotikusság. Szeretem, hogy a terasz mellett nő a repce, napraforgó, zab, ahogy a madarak kifötörték az etetőből. Legalább lesz mit szemezgetniük:)
A romkertben elkezdett érni a paradicsom, csak még időm nem volt megkóstolni. A málnán pedig még mindig akad egy-két szem csemegéznivaló.
A szamócát újra kell telepítenem, egyrészt már 4 évesek a tövek, az idén elég kevés lett rajtuk, de ez köszönhető annak is, hogy a nagy tél sok tőben kárt tett. 
Jó elnézelődni. A madárkák is így lehetnek, mert mostanában kifejezetten sokan vannak nálunk. Egy veréb pár beköltözött a piros házikóba, az odúban egy cinke pár lakik. De rendszeresek a rozsdafarkúk, rigók. És egyre többször látok zöldikéket, sőt egy szajkó is járt már nálunk. 
A múlt héten pár napot nem voltunk itthon. De olyan jó volt hazatérni a saját kis fészkünkbe. Fiatalabb koromban valahogy nem éreztem át a mindenütt jó, de legjobb otthon gondolatot. De most olyan jó volt benyitni a kapun és köszönteni a kedves dolgokat.

2017. július 11., kedd

Egy lépés előre, kettő hátra

Kezdek felocsúdni a jég okozta sokkból. Szegény kis kertünket eléggé meggyepálta. A hátsó fenyőt sajnos ki is kellett vágnunk. Annyira eldöntötte a vihar, hogy már nem tudtuk visszahúzni. Nagyon sajnálom szegényt. Rossz érzés most kimenni az udvarra, nem is szeretek arra nézni, olyan szomorú, kopár látvány.
Amiatt is szomorkodom, mert végre kezdett jó kis hangulata lenni a kertnek. Nálunk sajnos nincs sok fa, ennek az egynek a hiányát nagyon megérezzük. Most ötletelünk mit is ültessünk a helyére. De sajnos minden idő, mire ilyen szép nagyra megnő, mint ez volt. 
Még javítanunk kell a falat, cserepeket. Kicsit most úgy érzem egy lépést teszünk előre és kettőt hátra. Kicsit végre szépülünk, majd történik vmi és takaríthatjuk a romokat.
Jó lehangoló vagyok, ugye?
Ezt a képet jobban szeretem. Egy esős nap, ilyenkor minden felfrissül és ebből a nézetből nem látom egyből, hogy nem látom a fenyőt:/
Felénk nagy-nagy forróságok vannak. Egyre jobban meggyötri a virágokat, bokrokat. Az orgonáknak már sülnek a levelei. A rózsák másodvirágként hozott kis bimbói pedig bimbó állapotban összeaszalódnak. A romkertbe ültetett, cserépben lévő rózsák viszont nagyon jól érzik magukat. Lehet ősszel a többi David Austin rózsát is kiszedem nagy cserépbe, mert a jelenlegi helyükön csak sínylődnek.
A romkertben elkezdett pirosodni a paradicsom és minden nap tudok csipegetni pár szem málnát. Nekik nagyon örülök.
Hétvégén pedig ezt a kis bogár hotelt találtam az Aldiban. Nem tündéri? Imádom az ilyen kis házikókat. Nem is értem hogy-hogy nem házikó volt a jelem az oviban:))))