2015. március 9., hétfő

Még mindig krókusz:)


Napfürdőznek a kis szépségek.
Egy újabb szerzemény, olyan szép színe van.

Gyönyörű idő volt hétvégén! A hajnali kisebb fagy után ragyogó napsütés. Olyan jó volt csak kinézni az ablakon és ezt a ragyogó időt látni. Anyósom nálunk vendégeskedett, kedves volt, segített kiásni a még bent lévő kis bokrokat, hogy mentsük őket a kőművesek elől, akik, ha minden igaz csütörtökön érkeznek. Jaj, nagyon várom, hogy végre rendbe hozzák ezt a dülöngélő szerkezetet.
Szép volt ez a hétvége. Vasárnap este, miután befejeztem a tennivalóimat és leültem, olyan hálát éreztem. Hálás vagyok a jó Istennek, hogy ilyen anyósom van, akivel nagyon jól megértjük egymást és szeretetet kapok tőle. Hálás vagyok, mert ha kis lépésenként is de szépül a kis otthonunk és hálás vagyok mert Ő van mellettem, akivel együtt küzdünk minden egyes változásért együtt örülünk minden kis sikernek, tartjuk egymásban a lelket ha épp reménytelennek tűnik minden.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Egy jó anyós kincset ér! Az enyém is olyan;-))
Szépen mosolyognak a krókuszkák♥
Mit fognak csinálni pontosan a kőművesek?

BoGyo írta...

Bizony, én is így vagyok vele:)
A szomszéd felőli kerítésünk, ami lassan tényleg ott lesz, mert annyira át van dőlve, újra lesz építve. Sajnos a beton alapja is menthetetlen, mert szét van málva, így bontják, majd építik. Nézegettük, gondolkoztunk, ötleteltünk, de nem ússzuk meg:(