2015. augusztus 4., kedd

Telik az idő


Megérkezett az augusztus. Mint minden évben, most is rádöbbenek, hogy a télen tervezgetett dolgok jó része nem valósult meg:) Nem váltottam meg a világot. De sebaj. Nem lustálkodtam, de általában jóval több dolgot szeretnék egyszerre, mint ami erőmből telik:) A kert szépen indult, azután jött az iszonyat forróság, amikor a napi több órás locsolás ellenére sem tudtam a növénykéket jól tartani. Sokuk ténylegesen ropogósra égett a naptól. A múlt heti lehűlés és a hétvégi jó eső egy kicsit lendített rajtuk, de azért látszik, hogy meg lettek kínozva szegények. A kis vad, öngondozó paradicsomok hozzák a terméseket, bár még egy sem pirosodik. Nem bántom őket, így is több van rajtuk, mint a múlt évben, amikor foglalkoztam velük:)
Aranyalma Melindától elkuncsorogtam a helyes madárházikók lelőhelyét, annyira tetszenek. Mosolyt csalnak az arcra, olyan kis bájosak.
A nyarat munkával múlatom:), de hazaérve élvezem a házat és a kertet.
Aki unja a kutyás bejegyzéseket, a következő részt hagyja:))
Júliusban Ricsi kutyi is betöltötte 2. életévét:)
Kezd komolyodni, már nem tornádó csak szélvihar:)) Cukorfalat, imádom. Futó kutya lett belőle. Egy nap nagyot mertem álmodni és elvittem magammal futni. Nagy meglepetésemre teljesen jól bírta és élvezte. Féltettem, hogy a tömpe kis orra miatt nem lesz-e gond, de minden ok volt. Úgyhogy sportos mopsz lett.
A viharokkal továbbra is küzdünk. Viszont segített, hogy ha kezd dörögni, rárakom a pórázt és magam mellett tartom. Így nem tud össze-vissza száguldozni. Ott van szépen mellettem, ha látom, hogy megrémül, kezdene futni-ugatni, örjöngeni, akkor egy kézmozdulattal és egy csittel (tiszta Cesar Millan leszek:)) jelzem neki, hogy nyugodjon meg. Legtöbbször bejön és ücsörög tovább lelapított fülekkel vagy lefekszik. Ha nagyon-nagy dörgés van és nem tudom leültetni, akkor meg pórázfegyelemben sétálgatunk a teraszon, ez egész jól eltereli a figyelmét. Nem mondom, hogy nincs ugatás és hogy teljes nyugalomban átvészeljük a viharos időt, de lényegesen jobb a helyzet, mint amikor póráz nélkül próbáltam. Akkor egyszerűen nem vesz tudomást semmiről csak ugat és rohangál. Úgyhogy éjjeli viharok esetén elég mókás képet mutatunk hajnali 1-2 órakor fel-alá sétálgatva:)) Mindegy, mindent megpróbálok, hogy valahogy enyhítsek ezen a félelmén, hátha egyszer teljesen immunis lesz a nagy zajokra.
Ez van velünk, semmi extra:) Nyár van, süt a nap, szép az élet:)
 

6 megjegyzés:

Aranyalma írta...

Középre egy sárgát?:) Én szívem szerint vennék még vagy 10-et, nekem annyira bejönnek ezek a kis lakok.
A 4lábúnak pedig boldog szülinapot!!!
Töpike sem bírja a viharokat, volt egy pumim, na az sem csípte. ÜGyes vagy, remélem, hogy sikerül kikapcsolnod benne.

BoGyo írta...

mÍgy is lesokkoltam a férjem, amikor eljezdtem pakolni őket:D de most elutazott, úgyhogy garázdálkodom.:))) Nekem is nagyon tetszenek, olyan kedvesek. Hétvégén itt járt édesanyám, ő is beléjük szeretett, úgyhogy meg is van a szülinapi ajándéka:)
Köszönjük a jókívánságokat:)

Emőke írta...

Gyönyörűek a növényeid, így képről nem tűnnek megviseltnek !
A madárházak❤️❤️❤️❤️❤️
Ricsit Isten éltesse nagyon sokáig, előtted pedig le a kalappal, én erre képtelen lennék: éjszaka kutyát nyugtatni, sétálgatni vele....

Juhmeli írta...

Munka mellett nem könnyű a kertgondozás, szerintem nagyon is szépen haladtok. Hol van már a tujasor, a kiégett fű és a törmelékhegyek! Virágok, veteményes, terasz... Aztán legalább lesz mit csinálni jövőre is.;)

csakBea írta...

Több kutyás bejegyzést! :)
Gratulálok Ricsinek a szülinaphoz, és neked, hogy milyen jól kitaláltad, hogy nyugtasd le vihar idején! Biztos biztonságot ad neki, hogy össze vagytok kötve. (Bodza szerencsére a lakásban nem fél a dörgéstől és kint is sokkal kevésbé).
Bevallom, nem láttam még sportos mopszot, csak olyat, akit állva lehet műteni :) de Ricsi akkor egy különleges kutya :)

BoGyo írta...

Emőke: Köszönöm! A messziről történt fotózás ápol és eltakar:)) Párszor nekem is elfogy a türelem, szívesebben aludnék, viszont nem tehet róla, hogy fél, valahogy meg kell oldanunk a problémát. Remélem egyszer teljes lesz a siker:)

Meli: Tényleg nem egyszerű. Ezt a nyarat meghagytuk egy kis regenerálódásnak, gyűjtjük az erőt és a pénzt a folytatáshoz:)

Bea: Ok, igyekszem, de vigyázat Ricsiről órákat tudok mesélni:)))