2016. szeptember 12., hétfő

Kicsit dicsekszem



Hétvégén lefutottam életem első félmaratonját. Sikerült! Megcsináltam! Egy kicsit most fülig ér a szám:) 
Szeretek mozogni, úgy gondolom mindenkinek meg kell találnia mit szeret. Lehet az séta, aerobik, bicikli, úszás, bármi, csak szeresse végezni.
Nekem a futás ilyen. Egy folyamatos harc önmagammal. Hiszen egyszerűbb lenne kifogást találni, hogy miért nem indulok neki, mert fáradt vagyok, nincs időm, meleg van, esik, majd este, majd reggel. Meg ha el is indulok, nem könnyű. Küzdök, ha gyorsabb szeretnék lenni, ha hosszabb távot próbálok teljesíteni. Az egyik fülembe a kisördög beszél, hogy elég lesz, miért kínzod magad, menj haza, lassíts, pihenj. A másik oldalon pedig a sport angyalka. Hogy ez az, meg tudod csinálni, képes vagy rá. 
Számomra a legjobb terápia, ha ideges, mérges, fáradt vagyok. Felkapom a cipőm, futok egyet és mire hazaérek mindjárt szebbnek látom a világot:) 
Annak idején úgy kezdtem, hogy fél km után nem kaptam levegőt. De a kitartás, gyakorlás végül csak meghozta az eredményt:)
Mozogni jó! Mozogni kell! Jó érzés, ha sikerül elérni a célom. Nem vagyok versenyszellem. Nagyon nem. Sosem tudott motiválni, hogy vkit legyőzzek, hogy én legyek az első. Csak magammal harcolok. Hogy sikerül-e teljesíteni a saját magammal szemben támasztott elvárásom. Most sikerült! Jó érzés!
"Fuss most! A 'majd' van, hogy sosem jön el!"

11 megjegyzés:

csakBea írta...

Ó, gratulálok, irigyellek nagyon! Én sajnos már 1O méter után kiköpöm a tüdőm, pedig olyan jó lenne a kutyával futni!

Monika írta...

Ez igen! Gratulálok!!!!!Futásban sosem voltam jó, főleg hosszúban nem.Fantasztikus vagy!!!!!

Névtelen írta...

Annyi minden megfogalnazódott most bennem, többek között a sportmúltamról is, de inkább nem írom le, csak szeretettel gratulálok!!:-)

BoGyo írta...

Bea: Köszi! A elején én is majd meg fulladtam:) Ricsit néha el szoktam vinni egy rövid szakaszra. Nagyon élvezi. Nagyon boldogan futkároszik mellettem. Viszont a múltkor kicsit hosszúnak találta a kijelölt szakaszt, meleg is volt, úgyhogy a felétől cipelhettem hazáig:))) Elég mókásan festettünk. Ő viszont így is nagyon boldog volt, vidáman nézelődött az ölemből, néha pedig nyomott egy puszit a fülemre:))

Mamka: Nagyon köszönöm! Kezdek visszatérni a földre, pláne, hogy egy ultrafutó könyvet olvasok, és kicsit megszeppentem, hogy mit vagyok én oda ezzel a 21 km-el:) De nekem ez is siker.

Emőke: Mesélj! Mesélj! Kíváncsi vagyok nagyon! Köszönöm a gratulációd!

Mesi írta...

Gratulálok neked, ügyes vagy! Mindig csodáltam az ilyen sportos embereket.

BoGyo írta...

Köszönöm Mesi! Hááát, a spotostól még messze vagyok:))) De igyekszem:)

vargaera írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
vargaera írta...

Szupperwumen vagy!! :)

Zóra írta...

Ez nem semmi! Gratulálok, ügyes vagy! :)

BoGyo írta...

Aranyosak vagytok!! Köszönöm!

Aranyalma írta...

Gratulálok!!!!