Nád a házam teteje, teteje

Az úgy volt, hogy a tavalyi nagy rontom-bontom után elhatároztuk, hogy az idén semmi nagy felújítási munkába nem kezdünk. Viszont a tetőnk állapota meglehetősen ramaty. Egyrészt lefóliázva sincs, a födém sincs szigetelve, a cserepek szegények pedig meglehetősen múlékony és málékony állapotban vannak. A gerendák közül pedig jó pár cserére szorul.
Augusztusban a férjecském vett egy nagy levegőt és felhívta az ácsot, mikor tudna bennünket beütemezni. Erre most került sor.
Múlt hét végén jöttek, lekapták a cserepeket, elkezdték a munkálatokat. A hétfői nagy esőt meglehetősen idegesen töltöttük, mert még csak le van fóliázva a szerkezet. De szerencsére minden rendben volt, nem lett halastó a nappaliban.

Háztűznézőben. Ebbe a szépségbe szerettünk bele:)))

Jaj de örültem, amikor a kutyaól végre elbontásra került:)

Szépek vagyunk, ugye? :))

Tudom, hogy házat felülről lefelé, belülről kifelé újítunk. De a pénztárca nagy úr. Nekünk így jönnek össze a dolgaink.
Elbontásra kerül a csodálatos sárga, drótüveg terasz. Helyette csak egy féltető lesz. Őszintén ezt nagyon várom, mert borzasztó volt ez a sárga szerkezet. Az előző tulajok minden egyes üveget berúgtak vagy kilőttek légpuskával. Az amúgy is csúnya építménynek ez nem használt.
Meglehetősen feldúlt állapotok vannak nálunk, több szomszéd is megkérdezte, hogy mit történt, inkább elbontjuk az egészet? :)) De csak egy kis türelem és rengeteg munka (és pénz) és ismét egy fokkal szebbek és energiatakarékosabbak leszünk.
Hajrá ácsok!!