2014. február 12., szerda

A csupasz valóság

Na kérem. Hogy miért vásároltuk meg a házikónkat? Egyszerű rá a válasz. Nem a kertbe szerettünk bele, még nem is a ház valamilyen kis részletébe. Az egyetlen indok, hogy számunkra ő volt elérhető áron. Vannak hibái, sőt jelenleg még inkább csak azok vannak:). De úgy gondoltuk, hogy szeretettel és sok-sok-sok munkával számunkra megfelelő otthont tudunk kialakítani. Nem voltak elrugaszkodott álmaink, nem kívántunk kacsalábon forgó palotát. Csak egy kis meleg otthont, ahol végre a saját pici kertünkbe léphetünk ki. Végül is ezt sikerült megvalósítani. Pici ház, pici kert:) Vagyis még csak telek. 
Hogy a kertbe mennyire nem tudtunk beleszeretni, máris mutatom. 
Ekkora az udvar, a fenyő másik oldalán már a melléképület van.
Kiszáradt növények, gazos, szeméttel teli udvar volt, amikor először megláttuk (a képen nem látszik, de fél konténernyi szemét volt elszórva mindenhol). 2 mogyoróbokron és 2 fenyőfán kívül nem tudtunk megmenteni semmit. A telek szélén sorakozó oszlopos tuják mind tönkrementek. Meghagytunk belőlük hármat, de sajnos ők is kivágásra kerülnek, mert folyamatosan száradnak.

Semmi nem vész kárba. A kivágott fák azért elég sokáig adtak meleget a kályhában:)
Szép a "pázsit", ugye? :)
Viszont pozitív, hogy így a magunk kedvére tudjuk kialakítani a kertet. Folyamatosan kavarognak a fejemben a növények. Sok-sok minden tetszik (na jó, minden növény tetszik:). De még nem állt össze a kép. Mindenképp szükség lesz leylandi ciprusokra a volt oszlopos tuják helyére, hogy el tudjunk szeparálódni a szomszédtól, valamint kuckósabbá tegyük vele az udvart. Kell jópár árnyék kedvelő növény is, mert van olyan kert rész, ami főként árnyékban van. Úgyhogy erősen agyalnom kell, hogy miket válasszunk. Kell hely a gyönyörű kis rózsáimnak is, amik egyelőre pet palackok alatt gyökeresednek.
A kert kialakítás is több ütemben fog működni. Szeretnénk a ház mögé egy teraszt, illetve a fürdő és konyha felújításból származó törmeléket is egyelőre kintre tudjuk felhalmozni. Így lesznek háborús övezetek. De a többi résznek mindenképp szeretnék nekiállni. 
Na, szerintem kellően elborzasztottam mindenkit, hogy milyen hülyék vagyunk, hogy belementünk ebbe a vásárlásba:) De jelentem, nagyon boldogan élünk itt:) Jó hazamenni ebbe a kis lepukkant házba, mászkálni a csupasz kertben:)
Lesz még ebből pillangókkal, madarakkal teli kis zöldsziget:)
Ez volt nyáron a kis veteményesem:)
 

7 megjegyzés:

Juhmeli írta...

De kár azért a szép sövényért! Viszont tiszta a vászon, lehet álmodozni, listákat írni, olvasgatni mindenféle témában. Szerencsére még én is ebben a fázisban vagyok.:)

Monika írta...

Jól tettétek,hogy megvettétek! Annakidején mi is a pénztárcánk szerint vettünk telket.És nagyon szeretjük.Volt és van vele sok munka,de nem baj!!!!
Gyönyörű lesz majd a kertetek,hiszen vannak csodás fenyők már!

BoGyo írta...

Nagyon sajnáltam én is, csodaszép lehetett egészségesen. De sajnos teljesen tönkrement:( Álmodozom szorgalmasan, csak vigyáznom kell, nehogy túl sok mindent akarjak bezsúfolni ekkora helyre:)
A pénztárca nagy úr, és én nagyon ragaszkodom a takarós mondáshoz. Idővel rendbehozzuk:) A szeretet nem válogat, hogy milyen házba látogat:)

Juhmeli írta...

Szépen mondtad.

A legolcsóbb, ha ismerősöktől szerzel növényeket. Én a szomszédnénimtől kaptam a fél évelőágyást. :) De tényleg. Egy kis növénycafat innen-onnan és már elfogyott a hely. Mert az tényleg nagyon gyorsan fogy. A másik fele meg magról kelt. Plusz néha becsúszott néhány 200 pénzes alkalmi vétel.

De szépen mondtad. Nem megy ki a fejemből.

BoGyo írta...

A tanyán kiválasztottam néhány növényt, amit szét tudok osztani, azt hiszem az egyik forrás onnan lesz:)
Amit bizti meg kell venni, a leylandiak. Minden más majd alakul. Rossz vagyok, mert a kutyasétáltatós útvonalaimon már kipécéztem jó pár bokrot, amiről csenek egy-két hajtást gyökereztetni:))
De olyan jó dolog így tervezni, alakítani. Minden növénynek lesz saját története.
Szerencséd van a szomszéd néniddel, hogy így szereti a virágokat! A miénk is nagyon kedves, viszont csak a zöldségeskertet szereti:) Bár az gyönyörű volt, lesz kitől tanácsot kérnem:)

Monika írta...

Nekem is mindig olyan szomszédasszonyaim vannak,akikkel cserélünk.:)
gyönyörű mondatot írtál! :"A szeretet nem válogat, hogy milyen házba látogat:)" Így igaz.:)

Névtelen írta...

Véleményem szerint egy házvásárlásnál gondolom ugyanígy a teleknél is nem-vagy ritkán- abba szeretünk bele amilyen hanem abba amilyenné tesszük majd az ötleteinkkel,a lehetőségeinkkel a saját képmásunkká formálva.