Kicsit elvesztem

Itt vagyok-ragyogok. Kicsit elvesztem. Pedig nem lustálkodtam:)

A múlt hét gazolással, gaz fűnyírással, sok-sok munkával, tavaszi nagy-nagytakarítással és kutya pátyolgatással telt. Kifordítottam a házat a négy sarkából és jól kisuvickoltam. Az ablakokat is fényesre pucoltam, úgyhogy mint az minden alkalommal lenni szokott, a takarítás befejeztével el is kezdett esni:) Ez van. Ha valahol esetleg szükség van esőre, szóljatok nyugodtan, megyek:))

Pénteken Ricsit elvittük állatorvoshoz, és szegényemet megszabadították a kis monyóitól. Sokat töprengtünk, hogy mi legyen, de végül az ivartalanítás mellett döntöttünk. Nem szeretnénk tenyészteni, illetve azt sem szeretném, hogy egyszer valaki beállítson a kutyafuttatón egy kosár tömpe orrú kiskutyával, mert nem jól figyeltem rá. Úgyhogy szegényem örökre "kisfiú" marad. Péntek délben műtötték, köröm rágva vártam ki a 20 percet, amíg tartott. Majd szépen távoztam a kezemben rongybabaként lógó kiskutyával. 2-3 óra múlva ébredt fel, de teljesen kómás volt. Először csak kúszva próbált közlekedni, majd megpróbált felállni, de nem igazán sikerült.

Ez lett az eredménye:

Másnapra már semmi baja sem volt. 10 napig tölcsért kell viselnie, nehogy piszkálhassa a sebet. Bár ma reggelre így is a frászt kaptam, mert szivárgott egy kis vérsavós cucc a sebből. Elszáguldoztam vele az orvoshoz, de megnyugtattak, hogy minden ok. Nincs semmi gond. A kutya közben mint a kisördög úgy viselkedett, nem pedig úgy mint aki halni készül, úgyhogy hittem nekik:) 

Nagyon remélem, hogy gyorsan gyógyul a sebe, mert nagyon sajnálom ebben a tölcsérben. El van vele, nem akarja letépni a fejéről, de azért nem az igazi. Számolom vissza a napokat:(