2012. október 1., hétfő

Kislányom, majd ha a magad kenyerét eszed...

Hányszor hallottam ezt :) De jelentem, most már tényleg a magam kenyerét eszem.(Korábban volt nálam kölcsönben egy kenyérsütőgép, de nem igazán voltam elégedett a végeredménnyel, úgyhogy azok a próbálkozások nem számítanak.)
Hétvégén rám jött, hogy úgy ennék olívabogyós kenyeret, meg régóta szemeztem az aszalt parikkal, hogy őket is használni kellene már valamire, úgyhogy nekiálltam receptet keresni. Végül DebiGabi oldalán találtam rá arra, ami megtetszett.
75 dkg lisztet elkevertem 6 dl vízzel, 2 kk sóval és 1 cs. szárított élesztővel. Összeállítottam a tésztát és hagytam 12-14 órát kelni. Miután elmúlt a sok-sok óra előmelegítettem a sütőt 240 fokra a jénaival együtt. Amíg melegedett, a tésztába belekevertem aprított olívabogyót és aszalt paradicsomot (ezt még gyakorolnom kell, hogy jobban el tudjam osztani, ne egy helyre csoportosuljanak). A jénait kiliszteztem, beleraktam a tésztát és fedővel együtt 35 percig sütöttem, majd fedő nélkül 20 percig. Pontosan követtem a recept leírást és a végeredmény egy szép kis kenyérke lett.
A héja ropogós (lehet egy kicsit túlságosan is) a belseje pedig nagyon finom. Szeretem a savanykás, sűrű kenyereket, amik nincsenek túlságosan felpuffasztva.Na ez pont nekem való lett:)
Máskor is megcsinálom.

3 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Jól néz ki! Nekem is nagyon fúrja már az oldalam az aszalt paradicsom, de még "éheztetem" magam kicsit.

BoGyo írta...

Ki kell próbálni!!

Beastie írta...

Szépséges :)