2014. augusztus 4., hétfő

Valaki lekapcsolhatná az eső-gombot

Nagyon szeretem az esőt, azt is tudom, hogy szükség van rá (bár a szőlőnknek már nincs, mert lassan kirepedezik az összes szem, meg a lisztharmat elviszi az egészet), de most már legyen elég:((( Vagyis ha esnie kell, essen, de ne dörögjön az ég!! Az elmúlt éjszakába kb. 1 óra alvást tudtam bepréselni. A többi időben Ricsit fogtam az ölemben és simogattam, hogy nyugodjon meg. Szegényem annyira be van parázva a dörgéstől, hogy eszméletlen. De nem ám, hogy fél és elbújik a sarokban vagy esetleg nyüszög. Nem ő megpróbál kirontani a házból és hangos ugatással elüldözni. Minden egyes dörgést egy 2 perces ugatás koncerttel kísér. Hm, így nem igazán lehet aludni. Próbáltam mindent, kedvesen, türelmesen, morcosan, semmi. Az egyetlen megoldás az volt, hogy felvettem, jó szorosan magamhoz öleltem (mert minden egyes dörgésnél ki akarta tépni magát és rohanni) és simogattam. Így csak remegő hangon nyüszögött, de legalább nem ugatott. Majd egy hosszabb szünet alatt meg is nyugodott és kicsit elbóbiskolt. Izgalmas este volt, pláne, hogy 6 óráig folyamatosan dörgött az ég >:(
Nem tudom, mit tehetnék, hogy egy kicsit oldjam benne ezt a félelmet. Ráadásul a hétre megint esőt jósolnak felénk:""(
Viharvadász Ricsi.
Szegényem még itt is elég rémült képet vág. Ráadásul az a kis pattanás az orra alatt egyre csak nő:)
Szombat-vasárnap bezzeg nem esett, amikor legalább nap közben ki tudtam tudtam volna egy kicsit aludni. Helyette irtó nyomott, párás meleg volt. A múlt heti kis "böjtöm" után, nem sok erő volt bennem, nem igazán tettem keresztbe szalmát a kötelező házimunkákon kívül. Csak egy kicsit kapálgattam, és a virágokat rendezgettem. Megkezdtem a virágmag szüretet. A csodatölcsér elkezdte potyogtatni a kis fekete golyó magjait, ebből is szedtem egy adagot, illetve a körömvirágról is leszedtem a beért magokat. Aranyos volt a szomszédnéni, mert ő is gyűjtött nekem egy csomót az övéről. Neki a hagyományos fajta van, nekem pedig magas szárú. Így jövőre lesz mindegyikből:) A sarkantyúkát lesem folyamatosan, mert a boltokban hol lehet magot kapni, hol nem. Az lenne a biztos, ha tudnék a sajátról szedni egy keveset, de egyelőre még nem találtam egyet sem. Na majd résen leszek.
Volt miben gyönyörködnöm is, kinyílt az óriás virágú mocsári hibiszkusz:)
Annyira szép. A virágok majd 30 cm nagyságúak.
Belülről is nagyon szép:)
Szüreteltem is egy kicsit. Ezek a szépségek kerültek a kosárba:
Jó lenne ha sütne rendesen a nap, mert a szív parikon hatalmas termések vannak, a fekete paradicsomon is sok-sok félig érett termés és csak az érlelő napocskára várnak.
Viszont van egy talány növényem is.
Így néz ki.
Ilyen a szára.

Az előkertben hagytam meg egy érdekes levelű valamit még pár hónapja. Korábban semmi nem volt az ezen a helyen csak 20 cm vastag fenyőtű szeméttel kombinálva. Érdekes volt a levele, nem gazra hasonlított, így a gyomlálásnál mindig meghagytam, kíváncsi voltam mi lesz belőle.
Na, mára szépen megnőtt. Kb. 1,5 m magas, erős szárú, nagy levelű növény lett belőle. De nem tudom, hogy micsoda. Virág nincs rajta. Viszont egyfolytában az motoszkál a fejemben, hogy ez egy angyaltrombita. A levelei eléggé hasonlítanak rá. Viszont honnan kerülne ide angyaltrombita? Azt sem tudtam, hogy az magról szaporítható, valamint hogy vészelte volna át a telet? Ha valaki felismeri, hogy mi lehet kérem szóljon! Lehet, hogy csak egy gigantikusa gazt pátyolgatok:)))

7 megjegyzés:

Mamka írta...

Ismerős a dörgés és a kutyaugatás. Sokszor én még nem is hallom igazán,de a kutyusunk már morogja az eget.Azt hiszem meg akar védeni minket,vagy nem tudja mire vélni a szekrénytologatást az égben.Semmi nyugtatás nem segít rajta.Ő a garázsban alszik éjjel,mert különben egész éjjel ugatna.

A hibiszkuszod mesés!!!!!!!!!!!!

A növényt nem tudom, de nekem is van hasonló gigantikus vad növényem. Szeretem.Zöld.:)

Névtelen írta...

Ricsi benti kutya?
Nem annyira vicces neked,de én azért mosolyogtam,hogy meg akarta támadni a kint zajló eseményeket.
Az előző Bertánk rettenetesen félt a vihartól,petárdától,de egyszer őt itthon hagytuk 3 napra/egy barátunk járt etetni/aug 20-án.
Ez a Berta viszont nem fél,szépen bebújik a házába és csöndben van,meg alszik.Nem akar bejönni.Még csak nem is ugat.Amikor 8-9 hetes volt és még a garázsban aludt,az első viharélményét velem élte át.Nem félt,tudomást sem vettünk róla.
A tenyésztő mondta,hogy neki nem is szabad félnie-lévén vadászkutya/puskalövés,stb/de ha meg akarom előzni,akkor fémlemezzel keltsek dörgés zajokat/de nem kellett/....Sajna ti már ezzel-hogy elmúlt 1 éves-elkéstetek ,nem tudok tanácsot adni,de így mindenki kimerült lesz....ahol vettétek ott nem tudod megkérdezni mit tegyél?
A terméseid szépek,a virágok gyönyörűek.A gaz-vagy nem gazra nincs ötletem....gondolom se nem kukorica,se nem nád,se nem napraforgó.......kíváncsi vagyok,hátha valaki meg tudja mondani.....

BoGyo írta...

Mamka: Lehet, hogy kénytelen leszek én is kirakni, csak attól félek, akkor meg ott tutul:( Sajnálom kutyusokat!

Emőke: Benti kutya. Vagyis ott van ahol mi:) Nappal kint szokott lenni, mióta nincsenek mínuszok, de aludni bent alszik.
Nagyon ügyes Berta! Bátor kutyus! Nem kis kellemetlenségtől kímél meg benneteket:)
Nálunk az az érdekes, hogy még a kutyasuliban csináltak ilyen fémlemezes gyakorlatokat. Meg sem rebben tőle, nem érdekli. Viszont az égdörgéstől szegényem egyből ideges lesz.
Az első viharoktól kezdve próbáltuk, hogy nem veszünk tudomást a viharról, de nem segít, mert ő viszont nagyon is észleli. Ha figyelmen kívül hagyom, nem hagyja abba, ugat, futkoz, majd szétrobban az idegességtől. Ez az ölelős módszer volt egyedül, ami egy kicsit lecsillapította.
A tenyésztőt sajnos nem tudom megkérdezni, mert úgy kaptam és nem tudom honnan:(
Na nem baj, majd ez is kialakul valahogy.
Én is egyre kíváncsibb vagyok, hogy mi lehet ez a növény. Próbáltam többféle módon rákeresni, de eddig sikertelenül. Még ha nem is dísznövény, csak valami érdekes "gaz", akkor is. Kíváncsi lennék hogy hívják:)

Mamka írta...

A mi kutyusunk kinti kutya,éppen ha a garázsban van,akkor van bent.:)

BoGyo írta...

:))

Névtelen írta...

Fontos, hogy pihengess, ha tudsz. :) Akármennyi a feladat, muszáj regenerálódni vírusfertőzés, hőség és átugatás miatt álmatlan éjszakák után... Irma agár 3 éves múlt, amikor örökbe fogadtuk. Csak a schnauzerunk társasága segít viharban, összebújnak pár percre, agárka megnyugszik, és alszanak együtt a legnagyobb dörgés közepett. De a schnacink egy komoly műtéten esett át, most agárkánk magára maradt a félelmével. Nekünk a két kutyus barátsága segített. Kívánok jó megoldást a rémült Ricsinek! Az a baj, hogy a kint hagyott ebek gyakran világgá mennek a viharban...
Hibiszkuszod elképesztő, a méret, a szín, a virágmennyiség!
Brigi

BoGyo írta...

Remélem jól van a kis schnauzeretek és minél előbb meggyógyul!!! Egy ideje befészkelte a fejembe a gondolat, hogy kellene egy játszópajtás Ricsinek is. Csak nem lenne annyira egyedül. (jó vicc lenne, ha ketten nyomnák az ugatást, ha dörög az ég:).
Próbálok pihenni:) Most egész fitten keltem:)
Remélem Nektek jól sikerült a nyaralás és teljesen feltöltődtetek!!
Viharmentes szép napot!!