2013. szeptember 30., hétfő

Napsütés, eső, hideg, meleg

Olyan változó az időjárás. Szombaton pólóban, napsütésben nyírtam a füvet, vasárnap meg kabátban, sálban szorongattam kint a teásbögrét. Ma pedig szakad az eső:(( Nem valami szép ősz. Pedig úgy szeretem, amikor még süt a nap, kellemesen melenget a napocska, átvilágítja a sárguló leveleket és egyszerűen nem lehet megállni, hogy ne kint legyen az ember. Ez most nem az az idő, de azért nem lustálkodtunk.
Szombaton otthon rendezgettük a házikót és a kertet. Vagyis a kert szó még túlzás, mert szinte alig van benne növény, csak a füvet vágtam le. Vasárnap pedig kimentünk a tanyára. Már elvonási tüneteim voltak, olyan rég nem voltunk. Összeszedtük a diót. Annyi lett, hogy győzzük majd pucolni. 2 nagy ládával termett, azt hiszem jut mindenféle finomságba belőle:) 


Leszedegettük az elfajzott dísztököket, meg volt még pár nagy cukkini is. Illetve a legnagyobb öröm, érnek az almáink. Az első termésünk:)) 

Olyan gyönyörűen csüngenek a fán, mint a mesekönyvekben:) Sajnos a meggyfa és cseresznyefa úgy néz ki megadta magát:( A cseresznye biztos, a meggyfában még bízom, hátha tavasszal rendbe jön. Annyira sajnálom, olyan szép kis fa volt, és egyik pillanatról a másikra valami lett vele.
Ricsi is utazott velünk:) Nagyon élvezi az udvaron rohangálást. Fut jobbra-balra, szimatol, harcol a növényekkel stb. Tünemény. A dió szedésben is "nagy segítség" volt:) Összetalálkozott a kóbor cicával is. A macska persze egyből felfújta magát, de végül nem menekült el, csak felült egy párkányra és onnan nézte megvetően a kutyeszt:) Remélem nem fog elszokni tőlünk, sajnálnám.
Jó kis hétvége volt. Mindenek felett a legnagyobb öröm, hogy vasárnap este elkezdtük lerakni a parkettát!!!!!! Éljen-éljen! A háló már majdnem kész. Alig várom, hogy végre becuccolhassunk és ne táskából kelljen öltözni:))

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Most csak ennyi: jó olvasni téged, tetszik, hogy az egyszerű dolgoknak is tudsz örülni no meg az életigenlés....

Monika írta...

Nem csodálom,hogy várod a parkettát.,meg tudom érteni,átéltem többször is..)
A mi kutyánk eszi a diót,együtt esszük.:)

BoGyo írta...

Emőke: Köszönöm:) Igyekszem mindig a szépet, jót keresni. Olyan sok gond van a világban, ezek az apró örömök segítenek szebbé tenni.
Mammka: Ricsi is próbálkozott a dió evéssel, de örökké kipottyant a szájából, hiába törtük meg:) De a szőlő és az alma már gyorsan ment befele:))