2011. október 18., kedd

A nagy mű (Kosárfonás 3.)

Kérem szépen. Elkészült az első kosárkám:) Picike, csúnyácska, sok hiba van benne:) De én csináltam a saját két kezemmel:)))
Tegnap ez volt az egyik feladat, hogy ezt befejezzük, valamint készítettünk egy új alapot, amiből majd gyümölcskosár lesz.  
Azt az alapot egy új technikával készítettük. Elkezdtük a feneket, majd miután az első adag vessző elfogyott a töltésnél, fogtunk 12 szál vesszőt és egyenként egy előtt-egy mögött módszerrel beraktuk a tartó vesszőkhöz. Így készítettük el az alapot.
Kis kosár befejezése : Sajnos nem emlékszem pontosan, hogy kezdtük el a befejező szegést. A múltkori leírásnál ott tartottam, hogy elkezdtük a berakást. Egy előtt - egy mögött ritmussal haladunk szépen. Ezt folytatjuk addig, amíg el nem fogynak a vesszők, vagy amilyen magasra szeretnénk (kiegészítés 2011.11.15.  Ha végeztünk a berakással, akkor hármas fonással zárjuk le: 3-3 szál, hosszú, vékony vesszőt berakunk). Amikor ezzel megvagyunk szépen elbújtatjuk a szálakat. Majd az oldalkarókat egy ár segítségével lehajlítjuk. És itt nem emlékszem pontosan, hogy mit csináltunk. A karókat kettő előtt, egy mögött módszerrel fontuk. Csak azt nem tudom, hogy mi volt az a lépés, amivel kettő karó került egymás mellé, és a belsőt fontuk kettő előtt egy mögött, a külsőt pedig mellé hajlítottuk. Miután körbe értünk a maradék vesszőt szépen eldugtuk a fonatba, a megfelelő helyére. De ezt a leírást majd pontosítom, amint eszembe jut, hogy csináltuk:)
2011.10.25. Kiegészítés a befejező szegéshez. Egy árral elkezdjük lehajlítani az oldalkarókat,  2 mögött-1 előtt módszerrel, kb. 3-nál kell ezt megcsinálni. Az a lényeg, hogy egymás mellé kerüljön 2 vessző, ahogy lefektettük őket. Amikor ez meg van, a két egymás mellett lévő szálból a jobb oldalit (belsőt) 2 előtt-1 mögött módszerrel fonjuk, a külső szálat pedig belülről mellé hajtjuk, de úgy hogy ne egymás fölé kerüljenek a vesszők, hanem mellé. Ezt addig folytatjuk amíg el nem fogynak a szálak. Amikor már nem tudunk mi előtt vezetni, a már elfont vesszők közé dugjuk el a szálakat, de nagyon óvatosan, mert könnyen elpattannak. Szépen hajlítani, vezetni kell a szálakat, mert elég nehéz bepréselni őket a már elfont vesszők közé. Ha az utolsó vesszőt is lefontuk, eldugjuk a szálat, majd levágjuk a felesleget és kész a mű:)
Biztos furának tűnik, hogy nem emlékszem a menetre, de annyi minden új dolgot tanulunk, hogy elbizonytalanodom, hogy néhány lépés hogy is volt pontosan. Majd a századik kosárnál már kisujjból kirázom:)
Várom a következő hétfőt:)

6 megjegyzés:

csakBea írta...

Óóóó, nagyon tetszik! Ügyes vagy nagyon, a harmadik órán ilyet alkotni nem semmi! Gratulálok! :)

BoGyo írta...

Köszönöm! Örülök én is, az első óra után nem voltam biztos benne, hogy valaha is összejön:))

Juhmeli írta...

Szerintem nagyon jól sikerült. Ügyes vagy! Olyan jó érzés, még így virtuálisan is, részt venni a munkálkodásodban. Jövök még! Most megyek fürdetni.

BoGyo írta...

Köszi a bíztatást:) Sikerült ágyba dugni a csemetéket?

Juhmeli írta...

A mókusok ágyba szögelése külön művészet, de azért minden zajlik a megszokott koreográfia szerint. Ha nem, akkor Peti úgyis figyelmeztet, hogy ezt vagy azt nem úgy szoktuk csinálni.:)

BoGyo írta...

Érdekes, hogy a gyerekek mennyire ragaszkodnak a jól megszokott dolgokhoz, de valószínű, hogy így van meg a biztonságérzetük. A kis unokahugim sem enged semmi módosítást:) A mesét is, amit nap mint nap elmondanak neki szóról-szóra ugyan úgy kell mesélni:)