Van pár alap kajának tartott étel, amit már "nagy" koromban ettem először. Nem azért mert válogatós vagyok, sőt, a vasszöget is megeszem, csak egyszerűen nálunk nem volt szokás. Ilyen a császármorzsa is. Na, de miután egyszer összehozott vele a sors, nagy kedvelője lettem. Mégsem készítettem eddig.
De tegnap nekiduráltam magam. Kerestem egy receptet és nekiláttam. Macs oldalán találtam is receptet, ami nagyon szimpatikus volt. Vacsira el is készítettem.
Így csináltam:
1/2 l tejet 20 dkg búzadarával és 1 kanál liszttel elkevertem és hagytam állni 1 órát. Mi szeretjük a mazsolát, úgyhogy egy kis vízbe beáztattam egy kis zacskónyit (100 gr).
Miután letelt az 1 óra, 3 tojás sárgáját kikevertem 10 dkg cukorral és 1 csomag vaníliáscukorral, reszeltem bele citromhéjat, de nem túl sokat. A fehérjéket külön felvertem jó kemény habbá. Majd a darás cucchoz hozzáöntöttem a tojássárgáját és a mazsolát. Végül óvatosan hozzáadtam a tojásfehérjét. Időközben előmelegítettem a sütőt 200 fokra. Egy tepsiben olvasztottam vajat, beleöntöttem a masszát és elkezdtem sütni. 10-15 perc múlva, amikor már elkezdett sülni a teteje elkezdtem a morzsa gyártást. Jól összetörtem a tésztát, majd megint visszatettem. Ez ment még vagy háromszor-négyszer, míg kellő morzsanagyságú és színű nem lett.
Miután elkészül lekvárral fogyasztottuk. Háááát, nem érte meg a másnapot :)
Azt hiszem lassan inkább salátás recepteket kellene keresni, mert meg lesz a böjtje ennek a sok sütkérezésnek:)
3 megjegyzés:
Ezt én is szeretem (természetesen a fiúk nem) így ritkán csinálom, nem is emlékszem, hogy szoktam . Lementettem a receptet, majd összehasonlítom az enyémmel. Szerintem azt nem kell állni hagyni, de lehet, hogy így jobb!
Nálam főként az volt a cél, hogy sütőben lehessen készíteni. Kevésbé macerás mint a serpenyős változat:)
Nálunk minden héten van legalább egyszer, a fiúk szeretik nagyon, de mi a lisztes, serpenyős táborba tartozunk.:)
Megjegyzés küldése