2012. február 3., péntek

Farkasordító hideg

Csak lesz itt igazi tél. A héten egyre szaporodott a felvett pulóverek száma. A munkahelyemen egész télen vacakolt a fűtés, de Murphy, hogy ezen a héten az eddiginél is rosszabbul működött:) Úgyhogy lassan úgy nézünk ki a kollégákkal, mint a Michelin gumiemberkék. 
Az elintéznivalók meg csak sorakoznak, mert nincs kedvem kidugni az orrom a hidegbe. Bár muszáj egy kicsit tréningezni, mert 2 hét és indulunk síelni. Ott meg aztán lesz cidri.
Tegnap, hogy egy kicsit melegítsem a lakást és a hasunkat, gyártottam egy kis piskótát. Tudom, ebben nincs semmi különleges. Csak nekem, mert eddig nem sűrűn csináltam, mivel akárhányszor nekiálltam elbénáztam (lehet, hogy erre rásegít, hogy a sütőnk extra  egyenetlenül süt). Rendszeresen összeesett a tészta, pedig a sütőben szépen feljött, nem nyitogattam a sütő ajtót és mégis vacak lett:( Úgyhogy elment tőle a kedvem. Na de tegnap. Mivel más süti hozzávaló nem volt otthon, nekem pedig benne volt a "bugi a lábamban" bekevertem egy kis adag piskótát. Annyi trükköt csináltam, hogy a sütő aljába, egy tepsibe raktam vizet. Kb. 160-170 fokos sütőbe beraktam a tésztát és reménykedtem, hogy most sikerül. 20 perc után, elég jónak nézett ki a dolog, elzártam a sütőt és még bent hagytam a tésztát kb. 5-10 percre. Remegő kézzel vettem ki és vártam-vártam. Csodák-csodájára nem esett össze:)))) Volt boldogság ezerrel:) Ok, közel sem olyan gyönyörű, mint amilyet anyukám tud csinálni, de legalább már haladok:) Jó kis házi baracklekvárral eszegettük.
Így csináltam: 4 tojássárgáját 4 kanál porcukorral (na jó, nem igazi, csak én daráltam le) jól elkevertem. Majd hozzáadtam 4 kanál lisztet (átszitálva egy ici-pici sütőporral együtt). Külön felvertem a 4 tojásfehérjét egy picit sóval. Jó kemény habbá. Majd kis adagonként, nagyon óvatosan hozzákevertem a lisztes keverékhez. A legkisebb méretű tepsinket vettem elő. Kivajaztam, kiliszteztem, beleöntöttem a tésztát és ment az előmelegített sütőbe. Ilyen lett:



6 megjegyzés:

csakBea írta...

Ügyes vagy! Én már megéltem khhhmmm évet, de még nem sikerült piskóta tésztát csinálnom. Egyszer-kétszer próbálkoztam ,az nem sikerült,és nem is mertem tovább próbálkozni.

BoGyo írta...

Én is hasonlóan jártam eddig. Nagy csoda, hogy most sikerült:) Pedig mindig azt mondja mindenki, hogy a piskóta a világ legegyszerűbb sütije. Hmm, hát lehet, de nem nekem :))) Inkább megcsinálok bármilyen kelt tésztát, mint az ominózus piskótát:)))

Juhmeli írta...

Nekem is mindig összemegy a végén, de mi így is szeretjük:) Jobb, mint amikor olyan fojtós, hogy le sem bírja nyelni az ember. Bár a legjobb tényleg az lenne, ha magas maradna, nem olyan mintha három számmal nagyobb ruhát húzott volna. De ezzel még nem kísérleteztem. Gondolod a magasabb páratartalom segített most?

BoGyo írta...

Lehetséges. Ha legközelebb is jól sikerül, akkor meghagyom ezt a készítési módot:)

csakBea írta...

A kelt tészta nekem is sokkal könnyebb. Lehet, hogy tényleg a sütő hibája, nekem a muffint is mindig le kell takarnom fóliával, ellenkező esetben hirtelen felpúposodik és kireped, belül meg még szinte folyik. Pedig a letakarást egyik recept sem írja sehol.

BoGyo írta...

A mi sütônk is hasonló:( Pont pár napja nézegetten szép, új tûzhelyeket, tudnék válogatni:)