Még mindig nincs kész a krumplis kosaram:(( A fülei még hiányoznak. Sajnos elment egy csomó idő az áztatással és a következő kosárhoz való vessző válogatással. Odáig jutottam, hogy beszegtem a tetejét és beraktam a fül alsó karóját. Valamint elkezdtem a kis bevásárló kosár alját (ő van a kosár mögött megbújva).
Nem volt egyszerű a záró szegés. Valamiért nehezen ázott át a vessző és eléggé tört. 2x majdnem el is szentségeltem magam. De aztán csak sikerült megoldani (jó sok tanítói segítséggel:)). Ezekkel a szegésekkel még nem vagyok kibékülve. Nem igazán látom még, hogy minek, hol a helye. Valahogy úgy kezdtük, hogy hármas fonás után (ezt csináltam a múlt óra végén), szúróár segítségével szépen oldalra hajlítjuk az oldalkarókat. Az első három vesszőt 1 mögött-1 előtt módszerrel. Majd ha a 3 meg volt, akkor a következőt 2 előtt-1 mögött módszerrel folytatjuk, majd a korábban lehajlított 1. vesszőt hátulról mellé fektetjük. Fontos hogy mellé és ne fölé. Így haladunk körbe. Aztán elérkezik egy olyan rész, ahol már nem csak egyedül van a fekvő vessző, hanem párosával. Ott a dupla szálat hátulról visszük, majd a külsőt vezetjük előre, a másik mellé. Ez így folytatjuk amíg csak minden vesszőt le nem hajlítunk. Ha már az is megtörtén akkor az utolsó szálakat is szépen el kell vezetni a helyükre. Ez elég nehéz, mert nagyon óvatosan kell hajlítani a vesszőket, hogy be lehessen hajlítani a helyükre.
Még marad feladat bőven a következő órákra. Valószínű nem is leszek kész a 10. alkalom végére. De nem baj, mert januárban indul megint egy tanfolyam és ott lehet folytatni a mókát. El is határoztam, hogy megyek is szép szorgalmasan. Muszáj, mert még nincs meg az a magabiztos tudás, amivel neki mernék állni egyedül elkészíteni egy kosarat. Még be kell rögződnie a lépéseknek és bőven van még mit tanulni!!
Valamint otthon úgy sincs kádunk, nem tudnám hol beáztatni a vesszőket :)))
5 megjegyzés:
Ne kenődj, el, szerintem tökéletes a kosarad. Majd a századiknál még tökéletesebb lesz...
Köszi a bíztatást! Én is azzal tuningolom magam, hogy gyakorlat teszi a mestert. Az elején álmomban sem gondoltam, hogy idáig fogok jutni.
Minden csak gyakorlás és elszántság kérdése, ugye? :)
Így van, így van...
Egyre inkább úgy érzem, hogy keríteni kellene egy ismerőst, vagy egy ismerős ismerősét, aki tud ilyet és hajlandó lenne megmutatni néhány alapvető dolgot, mert ezt könyvből ki van zárva, hogy meg lehetne tanulni. A kosarad meg tök jó, és nagyon ügyes vagy. Meg kitartó. Meg elszánt. Légy bátor egyedül is belevágni, ha már nem lesz suli!
Nagyon jól esik a biztatásotok:)
Az biztos, hogy szükséges egy tapasztalt ember iránymutatása, mert nagyon sokszor még nem látja át az ember, hogy mit hova kell fűzni. Vagy jó látni egy mozdulatot, ami segít a továbbjutásban. A könyvekben nagyon nehezen lehet kisilabizálni az ábrákat. Bár van egy könyv (Jeanette Eckert-Ulrich: Kosárfonás), amelyben színes fényképekkel illusztrálja a lépéseket és egész jól nyomonkövethető. Bár nekem is csak akkor kezdett derengeni, hogy mit is akar mutatni, miután voltam 1-2 órán. Viszont a youtube-on találtam jó pár videót, ahol egész jól látszik mit kell csinálni.
Megjegyzés küldése